Somogyi Zoltán politikai elemző szerint kettős mérce fedezhető fel Bóka János érvelésében, amikor Baka András köztársaságielnök-jelöltségét bírálja. Úgy véli, Bóka ugyanazt az alkotmányos elvet eltérően alkalmazza Sulyok Tamás és Baka András esetében.

Ugyanazt az elvet alkalmazza kétféleképpen

Mint arról az Index beszámolt, a Tisza Párt parlamenti frakciója szombaton úgy döntött, Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek. A bejelentést követően több politikai reakció is érkezett, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pedig élesen bírálta a döntést.

Bóka szerint Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának idő előtti megszüntetése önkényes és illegitim volt, és egy közjogi tisztségviselő nem lehet kiszolgáltatva az aktuális parlamenti többségnek vagy a miniszterelnök politikai akaratának. Baka Andrásnak ugyanakkor azt is felrótta, hogy korábban „a saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon lényegesen kisebb sérelemért”.

Somogyi Zoltán a Facebook-bejegyzésében éppen ebben lát ellentmondást. Felidézte, hogy Baka korábbi közjogi konfliktusa szintén egy határozott időre szóló mandátum idő előtti megszüntetéséről szólt.

Baka András »kisebb sérelme« ugyanis éppen az volt, hogy egy politikai többség jogalkotással idő előtt megszüntette a Legfelsőbb Bíróság elnökeként fennálló mandátumát. Baka Strasbourgig vitte az ügyet, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája végül jogsértést állapított meg.

Az elemző szerint ezért Bóka lényegében ugyanazt az alkotmányos elvet alkalmazza kétféleképpen.

Ha Sulyok Tamás határozott időre szóló közjogi mandátumának politikai többség általi idő előtti megszüntetése az alkotmányosság súlyos sérelme, akkor nehéz megmagyarázni, miért volt Baka hasonló természetű sérelme jelentéktelen ügy

– fogalmazott az elemző.

A „bábállítással” is vitatkozik

Somogyi Zoltán Bóka egy másik állításában is ellentmondást lát. A miniszter azt vetette Baka szemére, hogy korábban szembeszállt a magyar állammal, és nemzetközi fórumig vitte ügyét, ugyanakkor azt is állította róla, hogy a Tisza-többség „bábja lesz”, akit Magyar Péter „egy kommenttel” leválthat.

Az elemző szerint Baka eddigi közjogi pályafutásából ezt nem lehet levezetni. „Ha Baka eddigi közjogi pályafutása bizonyít valamit, akkor éppen azt, hogy képes volt szembemenni az aktuális politikai hatalommal akkor is, amikor annak személyes következményei voltak számára. Ebből természetesen nem következik, hogy köztársasági elnökként biztosan független lenne. De az sem következik belőle, hogy báb lesz.”

Somogyi hangsúlyozta, nem azzal van problémája, hogy Bóka kemény politikai kritikát fogalmazott meg. Szerinte a kérdés az, hogy ugyanazt az alkotmányos elvet következetesen alkalmazzák-e attól függetlenül, melyik politikai oldal érintett.

Ha van egy alkotmányos elvünk – például az, hogy egy politikai többség nem bánhat önkényesen a határozott időre megválasztott közjogi tisztségviselők mandátumával –, akkor annak akkor is érvényesnek kell lennie, amikor a mi politikai ellenfelünk sérelmére követik el, és akkor is, amikor a mi oldalunk emberét érinti. Az alkotmányosság ugyanis éppen attól alkotmányosság, hogy nem attól függ, éppen ki van hatalmon

– zárta bejegyzését Somogyi Zoltán.

Baka András jelölése szombaton számos reakciót kiváltott. Radnai Márk, a Tisza alelnöke azt hangsúlyozta, hogy olyan köztársasági elnökre van szükség, aki szükség esetén a saját politikai oldalának is képes nemet mondani. Horn Gábor szerint Baka jelölése egyben üzenet a fideszes politikusoknak, míg Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke alkalmatlannak tartja a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét az államfői tisztségre.

(Borítókép: Somogyi Zoltán 2025. március 6-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)