Baka András nemzetközileg elismert jogtudós, pályafutását az MTA Jogtudományi Intézetében kezdte, majd az Államigazgatási Főiskola főigazgatója lett. Nemzetközi bírói pályafutása csúcsát akkor érte el, amikor két cikluson át, 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírájaként dolgozott. Hazatérésekor, 2009-ben a parlament a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. A 2010-ben alkotmányalkotó többséggel hatalomra került második Orbán-kormány a Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével távolította el, ezzel formálisan új intézményt hozott létre, és új vezetőt nevezett ki annak élére.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Baka ezt követően pert nyert a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely megállapította, hogy megsértették a tisztességes eljáráshoz és a szólásszabadsághoz való jogát. Rendszeres hangadója volt a jogállamiság kérdéseinek Magyarországon és külföldön. Független gondolkodású, kissé régimódi jogász, Magyarországnak több ilyen típusú elnöke volt. A nemzeti összetartozás megtestesítő képességét nehezítheti, hogy itthon és nemzetközi viszonylatban is szókimondó kritikusa volt az Orbán-rendszernek.

A nemzeti összetartozás jelképei helyett tehetetlen elnökök

Magyar Péter Tisza-párti frakcióvezető már a választások előtt jelezte, hogy alkotmányalkotó többség megszerzése esetén Varga Mihály jegybankelnök kivételével a Fidesz által kinevezett magas rangú közjogi méltóságok nagy részét menesztik. Azzal érvelt, hogy ezek a méltóságok hűséges fideszes lábtörők, akik nem teljesítették alkotmányos kötelességeiket, és a választások után a Tisza-kormány munkájának akadályozása lesz a céljuk.

A magyar rendszerben a köztársasági elnök elsősorban ceremoniális szerepet tölt be, és kevés önálló politikai mozgástere van. A Fidesz kormányzása alatt azonban az elnökök még ezt a korlátozott jogi és kommunikációs teret sem használták ki, hanem a kormánnyal párhuzamosan működtek és azzal minden tekintetben együttműködtek.

A 2010-től 2016-ig tartó kormányzási időszakban egyedül Áder Jánosnak, a párt politikai veteránjának sikerült maradéktalanul betöltenie a rendelkezésére álló két ciklust.

Nem választották meg második ciklusra Sólyom Lászlót, akit a Fidesz még ellenzékben emelt a posztra, és aki önálló politikai és jogi profilt vetített előre. Utódja, Schmitt Pál, a Fidesz volt alelnöke egy plágiumbotrány miatt bukott le. Ezután Áder János lett az elnök, második ciklusa után Novák Katalin követte.

Novák egész politikai pályafutását a Fideszben töltötte, de fiatal nőként hivatalosan a párt európaibb, nyugatibb arculatát hivatott megmutatni, mint az Orbán Viktor vezette mainstream. A szexuális zaklatási botrány miatti kegyelem után le kellett mondania. Ekkor választották meg Sulyok Tamást, a közvélemény által kevéssé ismert, erős közéleti profillal nem rendelkező személyiséget, aki szintén nem töltötte be első ciklusát.

Sulyok Tamás köztársasági elnököt végül a 17. alkotmánymódosításba beiktatott rövid mondattal távolították el, amelyet a Fidesz által megválasztott ügyvéd aláírt, és ezzel megszűnt mandátuma.

Tisza jelezte, hogy még ebben a parlamenti ciklusban új alkotmányt fogad el, és legalább a köztársasági elnök közvetlen megválasztásának lehetőségét mérlegeli.

Tisza első politikai félrelépése

, majd a miniszterelnök-csoport nagyon rövid parlamenti egyeztetést ígért, majd a Magyar Péter képviselőcsoport bejelentette, hogy a parlamenti képviselőcsoport nyilvános konzultációt ígért. jelölő női sakkvilágbajnok Polgár Judit. A bejelentést erős felháborodás követte; a döntés kritikusai azzal érveltek, hogy a konzultáció hiánya árnyékot vet a kiválasztási folyamatra. Polgár a felháborodást érzékelve visszautasította Magyar ajánlatát. A sikertelen jelölés után Magyarország egyik legmegbízhatóbb közvélemény-kutatója, a Medián mérte az első jelentős (3-5 százalékpontos) Tisza támogatottságának csökkenést, amely ennek ellenére történelmileg magas szinten maradt, a határozott pártválasztók körében 68%.

Tisza három jelölt közül Bakát választotta; a másik kettő Romsics Ignác történész és Fülöp Botond független ügyvéd, aki Vidéki Prókátor fedőnéven publikál, és ő hozta napvilágra a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi ügyet.