„Kevesebb stressz. Több élmény. Jobb iskola. Rugalmas tanulásszervezés az alsó tagozatban” – Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Facebook-oldalán közölte, Kókayné Lányi Marietta 14 pontos szakmai javaslatcsomagot nyújtott be az általános iskolák számára. A miniszter kifejtette, „az iskola első évei meghatározóak abban, hogyan viszonyul egy gyermek később a tanuláshoz. Ezért azt szeretnénk, hogy az alsó tagozat minél inkább a kíváncsiságról, a felfedezésről, a közös élményekről és az örömteli tanulásról szóljon”.

A javaslatokkal a gyermekek felesleges terhelését csökkentenék, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a mozgás, az alkotás, a tapasztalatszerzés és az egyéni fejlődés. A pontokban javasolják a rugalmasabb napkezdést, több mozgást és hosszabb szüneteket. Komplex tantárgyi és projektnapokat, valamint több iskolán kívüli, tapasztalati tanulást. A fejlesztő értékelések megerősítését, a mindennapos mesét, felolvasást és közös élményeket. Szintén szerepelt a javaslatok között, hogy a művészet és kreativitás nagyobb teret kapjon, illetve a biztonságos és támogató iskolakörnyezet megteremtése.  

„Az iskoláknak küldött levélben arra biztatjuk a vezetőket, pedagógusokat, hogy a most 2026. szeptember 1-jén induló tanév tervezésekor vizsgálják meg, mely javaslatokat tudják saját közösségük igényeihez igazítva bevezetni, mert nem minden gyermek egyforma, és nem minden iskola ugyanolyan” – írja bejegyzésében Lannert Judit.

Konkrét intézményi teendőket is felsoroltak

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a javaslatcsomagot részletesen kifejtő, valamint a megvalósításhoz szükséges konkrét intézményi teendőkről szóló levele a Népszavához is eljutott. „Az iskola vizsgálja meg a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségét. A választott megoldás jelenjen meg az órarendben, a tantárgyfelosztásban, az éves munkatervben és szükség szerint a pedagógiai programban” – olvasható a levélben. 

A javaslatok között szerepel az is:

• az iskola a tanítási idő kezdete előtt alakítson ki reggeli „ráhangoló idősávot" beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással, csendes érkezéssel vagy mozgásos tevékenységgel;
• az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, szükség szerint pihenőidőt;
• a helyi tanterv és az órarend tervezésekor az iskola tudatosan használja a két évfolyamos cikluson belüli óraszám-átcsoportosítás lehetőségét, teremtsen helyet hosszabb művészeti, természettudományos, könyvtári, múzeumi vagy projektblokkoknak;
• az iskola lehetőség szerint havi rendszerességgel szervezzen tantervi célokhoz illeszkedő komplex napokat vagy blokkokat, például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti napot;
• építsék be az éves munkatervbe a könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti és sportlétesítményekben megvalósuló foglalkozásokat;
• a pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait: elsőben és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező az otthoni írásbeli feladat, hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot;
• az iskola dolgozzon ki érthető, konkrét és személyre szabott visszajelzési gyakorlatot (fejlesztő értékelési minták használata, tanulói önértékelés, szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazásának kezdeményezése);
• a testnevelésben kapjon nagyobb szerepet a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás (az iskola helyi adottságaihoz igazítva);
• az éves munkatervben és a napi gyakorlatban rendszeresen jelenjen meg az ének, a zene, a rajz, a kézművesség, a tánc, a drámajáték, bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás, tanórai és/vagy délutáni keretben;
• a pedagógusok rendszeresen alkalmazzanak udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást, mozgásos matematikát, piac- vagy vízprojektet és más, kézzelfogható tapasztalatszerzésre épülő feladatokat;
• a délutáni foglalkozásokban kapjon hangsúlyt a pihenés, a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás;
• az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba;
• az iskola alakítson ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és- kezelési protokollt, egészítse ki házirendjét, szervezzen rendszeres beszélgetőköröket, együttműködésre épülő tanulási helyzeteket, közös szabadidőprogramokat, a pedagógusoknak biztosítson módszertani támogatást, továbbképzési lehetőséget.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Tövissi Bence / Index)