A Magyarországot kormányzó Tisza-párt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét jelölte köztársasági elnökjelöltnek.

A párt parlamenti képviselőcsoportja szombaton titkos szavazáson döntött úgy, hogy három lehetséges jelölt közül választotta ki a 73 éves jogtudóst.

Mivel Tisza kétharmados többséget szerzett a parlamentben, várhatóan Bakát választják meg Magyarország következő államfőjének a keddi képviselők szavazásán.

Who is András Baka?

Baka emberi jogokra és kisebbségi jogokra szakosodott jogtudós, nagy tapasztalattal rendelkezik a magyar és a nemzetközi jog területén egyaránt.

1952-ben született Budapesten, 1978-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően több mint két évtizedet töltött el az MTA Jogtudományi Intézetének kutatójaként.

1991 és 2008 között Baka két cikluson keresztül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) dolgozott bíróként. Az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként is dolgozott, és meghívást kapott Franciaországba és Nyugat-Németországba, hogy előadásokat tartson.

Baka 1990–91-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) független képviselője volt, bár a párthoz soha nem lépett be. Az Országgyűlés 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.

Az igazságügyi reformok bírálata után eltávolították

Baka különösen ismertté vált Magyarországon, miután 2011-ben elmozdították a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról.

Korai felmentésére azt követően került sor, hogy nyilvánosan bírálta az Orbán Viktor kormánya által bevezetett reformokat, amelyek szerinte veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az ügy végül az Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott.

A strasbourgi bíróság 2016-ban a Baka kontra Magyarország ügyben úgy döntött, hogy idő előtti elmozdítása sértette jogait. A bíróság megállapította, hogy Bakát kifejezetten a helyzetére szabott jogszabályokkal távolították el, miután nyilvánosan szakmai kritikát fogalmazott meg a bírói függetlenséget érintő intézkedésekkel kapcsolatban.

Az eset később jelentős példává vált a bírói függetlenségről és a jogállamiságról szóló európai vitákban Magyarországon.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága később bírálta Magyarországot amiatt, hogy nem hajtotta végre maradéktalanul az ítéletet.

Tisza praises Baka’s independence

A Tisza képviselőcsoportja a jelölés bejelentésekor Baka szakmai függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztása iránti elkötelezettségét emelte ki.

A párt szerint több évtizedes jogi és bírói tapasztalata különösen értékes volt akkor, amikor Magyarország új alkotmányos keretek kialakítására készült.

Tisza úgy jellemezte Bakát, mint aki pályafutása során következetesen védte a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.

A párt szerint képes a magyar nemzet egységét képviselni, független és pártatlan személyiségnek nevezte, akinek szakmai pályafutása már megalapozta tekintélyét.

A jelölés összhangban van Magyar Péter miniszterelnök korábbi leírásával is, hogy milyen tulajdonságokat szeretne Magyarország következő elnökétől.

Magyar szerint az államfőnek meg kell őriznie a nemzeti egységet és az alkotmányos elveket, alaposan mérlegelnie kell az ellentétes véleményeket, és meg kell értenie az elnöki döntések következményeit.

Baka a három jelölt egyike volt

A végső döntés hetekig tartó találgatások nyomán született arról, kit jelöl Tisza.

Magyar először Polgár Judit korábbi sakkvilágbajnokot javasolta, de ő visszautasította a felkérést.

A miniszterelnök ezt követően több potenciális jelölttel is találkozott, köztük Romsics Ignác történésszel, Fülöp Botond ügyvéddel, aki „vidékjogászként” vált ismertté, Bakával.

Magyar pénteken megerősítette, hogy három jelöltet állítanak a Tiszai képviselőcsoport elé. A neveket széles körben úgy értelmezték, hogy Baka, Romsics és Fülöp. A képviselőcsoport végül Bakát választotta a szombati titkos szavazáson.

A parlament várhatóan kedden hagyja jóvá

Az elnökválasztást augusztus 11-én, kedden tartják.

Egy jelöltnek a képviselők kétharmadának támogatására van szüksége ahhoz, hogy az első fordulóban megválasszák. Tiszának 141 mandátuma van, így a pártnak több mint elegendő szavazata van ahhoz, hogy önállóan megszerezze a szükséges többséget.

A Fidesz-KDNP ellenzék bejelentette, hogy bojkottálja a választást, arra hivatkozva, hogy Sulyok Tamás volt köztársasági elnök leváltása alkotmányellenes, és az elnöki tisztség jogilag nem üresedett meg.

Az ellenzék ezért elutasította a folyamat legitimitását.

A Mi Hazánk párt Tóth Máté energetikai ügyvédet jelölte, ám hatfős képviselőcsoportjának nincs annyi képviselője, hogy más pártok támogatása nélkül felvegye a nevét.

Baka augusztus 19-én léphet hivatalba

Ha az Országgyűlés kedden megválasztja Bakát, az új elnök a titkos szavazás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon léphet hivatalba.

Ez azt jelenti, hogy Baka hivatalosan augusztus 19-én, egy nappal az augusztus 20-i nemzeti ünnep előtt töltheti be az elnöki posztot.

Ezért a hagyományos augusztus 20-i ünnepségen állami kitüntetéseket és kitüntetéseket kellene átadnia hivatalba lépése után szinte azonnal.

Magyarország nemrégiben módosított Alaptörvénye értelmében az új köztársasági elnök mandátuma az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart.

Baka várható megválasztása tehát jelentős változást jelentene a magyar elnökségben: a kormányreformok megkérdőjelezésével hivatalából eltávolított egykori magas rangú bíró hamarosan az ország államfője lehet, akinek feladata az alkotmányos elvek és a nemzet egységének képviselete.