• Ez a cikk nem vállalkozik a 61. Velencei Képzőművészeti Biennálé szakmai értékelésére, vagy az azt övező politikai viták és botrányok bemutatására.
• Nem kíván elmerülni abban a kérdésben, hogy mikor mossa el az elnéptelenedő települést a klímaváltozás vagy a turisták áradata.
• Arra tesz javaslatot, hogyan lehet élvezni ezt az egyedülálló várost és ezt a furcsa képzőművészeti kiállítást laikusként, sőt gyerekekkel a hátadon.

Talán nem én vagyok az első szülő az emberiség történetében, akibe egy ponton belehasított a felismerés: a körülményes és költséges külfödi családi utak nem a gyerekéről szólnak, hanem róla. Itthon és a szomszédos országokban kifogyhatatlan mennyiségben találunk olyan lenyűgöző épületeket és tájakat, strandokat és múzeumokat, hegyeket és tavakat, állatkerteket és fesztiválokat, amelyek egy kisgyereknek untig elegek. Csak hát a kedves szülőnek nem.

Velencéhez hasonló hely viszont nincs, és azt hiszem, egy gyerek különösen fogékony a vízre épült város csodájára. Egy baj van csak: ahogy a turisták nagy része használja, úgy szinte élvezhetetlen.

Amikor először vittem a gyerekeimet velencézni, azt tettem, amit a legtöbben – és hát nem volt jó. Egy napot szántunk a látogatásra, végigmentünk a fő látványosságokon, caplattunk a hőségben a szuvenírshopok rengetegében tévelygő tömegben, és amikor már nem bírtuk tovább, beestünk az egyik pofátlanul túlárazott étterembe. Velence velencesége így is levette a lábáról a velünk lévő gyerekeket, hetekig beszéltek róla utána, de azt megfogadtam, hogy ezt így még egyszer nem.

Második nekifutás két évvel ezelőtt: ekkor is csak egy délutánunk volt, de az tökéletes lett. Elhajóztunk minden kiemelt látnivaló mellett, és egyenesen a Giardinibe mentünk. Ez a zöld oázis ad otthont az egymást évente váltó építészeti és képzőművészeti biennáléknak. Zárásig maradtunk, majd a naplementében visszavaporettóztunk a parkolóhoz. És elég biztosak voltunk benne, hogy jövünk még, mert jobb családi programot nehezen lehet elképzelni. A város élvezhetőségéhez pedig elegendő három egyszerű tanácsot megfontolni.