TechtudSzerző: origo 2026. 08. 08. 1 percnyi olvasás
Svájci tudósok az emlékezetet vizsgálták.
Az ecetmuslicák egy korábban veszélyhez társított szagra 24 óra elteltével már nem reagáltak, az eredeti környezet visszaállításakor azonban ismét elkerülték azt. Az emlékezet vizsgálata közben a kutatók arra is bizonyítékot találtak, hogy megtévesztő ingerek hamis emlékeket hozhatnak létre.

Svájci kutatók ecetmuslicák segítségével vizsgálták, hogyan lehet előhívni egy látszólag már elfeledett emléket. Az eredmények szerint bizonyos emlékek nem törlődnek teljesen az agyból, hanem úgynevezett csendes emléknyomként továbbra is megmaradhatnak.
A kísérletben az ecetmuslicákat arra tanították, hogy egy meghatározott szagot enyhe elektromos áramütéssel társítsanak. Közvetlenül ezután a rovarok elkerülték a szagot, 24 órával később azonban már nem reagáltak rá. Amikor a kutatók újrateremtették az eredeti környezetet, beleértve a kamra megvilágítását és felületét, az emlék ismét előhívhatóvá vált.
A tudósok az agyi aktivitás vizsgálatakor azt találták, hogy az eredeti emlékhez kapcsolódó idegi mintázat idővel elhalványult, de egy másik idegsejtcsoportban megmaradt a nyoma.
A kutatás során hamis emlékeket is sikerült létrehozni. Egy olyan szagot, amelyhez korábban nem társult áramütés, megfelelő emlékeztetőkkel később veszélyesként kezdtek kezelni a muslicák. A kutatók szerint a valódi és a hamis emlékek eltérő idegi útvonalakon alakulhatnak ki – írja az Independent.
Képzelje el, hogy élénken emlékszik a hetedik születésnapi tortája ízére, vagy arra, ahogy gyerekként elveszett egy bevásárlóközpontban. Az emlékképek élesek, az érzések valóságosak. De mi van akkor, ha ezek az események soha nem történtek meg? A tudomány szerint az emberi agy nem egy videokamera, amely hűen rögzíti a valóságot, hanem inkább egy kreatív szerkesztő, amely folyamatosan vágja, színezi és újraírja a múltunkat.