PolitikaSzerző: origo 2026. 08. 08. 1 percnyi olvasás
Jövő héten választja meg a parlament az új államfőt, a jelöltről szombaton döntöttek a kormánypárti képviselők.
A Tisza-frakció szombat délelőtt dönt arról, kit jelöl a köztársasági elnöki tisztségre. A hírek szerint három lehetséges jelölt közül választanak, a legesélyesebbnek Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét tartják.

Ma fontos frakcióülést tartunk: a köztársasági elnök személyéről tárgyalunk – számolt be szombat délelőtt közösségi oldalán a Tisza-frakció.
Magyarországnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy pártot vagy egy politikai oldalt, hanem minden magyar embert képvisel
– nevezték meg a kiválasztás legfontosabb szempontját.
Baka András jogász, egyetemi tanár, 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Pályafutásának meghatározó része a magyar és a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz kötődött, így a lehetséges államfőjelöltek közül jelentős közjogi és nemzetközi tapasztalattal rendelkezett.
A Legfelsőbb Bíróság elnökeként 2011-ben több alkalommal bírálta a bírósági rendszert érintő jogszabályi változásokat, köztük az igazságszolgáltatás átalakítását. Az új Alaptörvény létrehozta a Kúriát, amely a Legfelsőbb Bíróság jogutódja lett, és az átmeneti rendelkezések alapján Baka András elnöki megbízatása 2012. január 1-jén, eredeti határideje előtt mintegy három és fél évvel megszűnt.
Magyar Péter az elmúlt hetekben Romsics Ignác történészprofesszorral, Fülöp Botond ügyvéddel és Baka Andrással is találkozott. A miniszterelnök korábban azt mondta, mindhárom személyből kiváló köztársasági elnök lehetne, és azt is jelezte, hogy aki figyelte a híreket, annak nem lesz meglepő, kik közül kerülhet ki a Tisza jelöltje.
Az új köztársasági elnök megválasztására azért van szükség, mert
Sulyok Tamás államfői megbízatása július 20-án megszűnt
az Alaptörvény tizenhetedik módosításával. Az államfő élesen bírálta az alkotmánymódosítást, szerinte a változtatás példátlan módon érintette a rendszerváltás utáni magyar alkotmányos rendszert, és azt is hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját érintő, személyre szabott megoldásról volt szó.