Ami a Magyar Külügyi Intézetben folyik, az többnek bizonyulhat egy egyszerű vezetőváltásnál: az intézmény alapjaiig tartó átalakítást jelenthet.

Az intézet a Miniszterelnökségtől visszakerült a Külügyminisztériumhoz. Új főigazgatója Feledy Botond, helyettesének pedig Rácz Andrást nevezték ki, aki kutatási és tudományos ügyekért felelős.

Mindkét kutató az elmúlt években nyíltan bírálta az Orbán-kormányokat, elítélve az EU-val szembeni konfrontatív hozzáállásukat és az Oroszországgal való szembetűnően szoros kapcsolatokat. Egy interjúban most felvázolták, hogy szerintük milyen prioritásokat kell vezérelnie Magyarország külpolitikáját – és azt, hogy milyen szerepet képzelnek el egy újjáéledő Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében.

Teljes szakítás Orbán külpolitikájával

Feledy az InfoRádiónak elmondta, az intézetet „az alapoktól” építik újjá. A cél egy olyan háttérintézmény létrehozása, amely a politikai döntések meghozatala után többet kommunikál. Ehelyett elemzésekkel és szakértelemmel támogatná a Külügyminisztériumot a döntések meghozatala előtt, olyan szempontokat hozva a folyamatba, amelyek a minisztérium saját struktúráján belül kevésbé hangsúlyosak.

A 444-nek szintén tegnap megjelent interjúban a páros azt mondta, hogy teljes szakítást terveznek az Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával kapcsolatos amerikai- és MAGA-központú külpolitikai irányvonallal. Az új vezetés azt szeretné, ha az intézet ahelyett, hogy ideológiai alapon működne, a döntések előkészítésére összpontosítson, és világosan elhatárolja egymástól a szakmai elemzést és a politikai propagandát.

A változások a személyzetet is érinthetik. Feledy elmondta, hogy az alkalmazottak egy része az intézetben marad, míg másokat távozásra szólítanak fel. A szervezeti felépítést azonban nem egyszerűen felülről szabnák ki: az új rendszert az intézet munkatársaival közösen alakítanák ki.

A vezetés meg kívánja őrizni az intézet nonprofit zártkörű státuszát is, azzal érvelve, hogy ez nagyobb rugalmasságot biztosíthat az új technológiák tesztelésekor, beleértve a mesterséges intelligencia közigazgatásban való alkalmazását is.

Az EU ismét központi kérdéssé válhat

A külpolitika egyik legjelentősebb elmozdulása valószínűleg Magyarország Európai Unióhoz való viszonyát érinti. Feledy elmondta, hogy az intézet az elmúlt években kevés szakértelmet halmozott fel uniós ügyekben, ezen változtatni kell.

Magyarország az EU-nak és a NATO-nak is tagja – jegyezte meg, vagyis az ország érdekeinek érvényesítése az Unión belül nem ideológiai kérdés, hanem alapvető nemzeti érdek. Magyarország kereskedelmének mintegy 80 százaléka ebbe az irányba bonyolódik – mondta.

Az intézet ezért új kutatási kapacitás kiépítését tervezi, elsősorban uniós ügyekben. Nagyobb figyelmet lehetne fordítani a magyar külpolitikai vitákban kevésbé hangsúlyos kérdésekre, így a digitális szuverenitásra, a kiber- és gazdasági biztonságra, a kritikus infrastruktúrák védelmére, a migrációra és a klímaváltozás geopolitikai következményeire. A vízgazdálkodás is prioritássá válhat, tekintettel a klímaválságra és a jelenlegi vízügyi veszélyhelyzetre is.

Ugyanakkor az intézet megőrizné hagyományos erősségeit, beleértve a Balkán és a posztszovjet térség kutatását. Új szakértelem kidolgozását is tervezi Kínával és Kelet-Ázsiával kapcsolatban.

A közép-európai kapcsolatok újjáépítése – különösen Lengyelországgal, Ausztriával, Csehországgal és Szlovákiával – szintén nagyobb hangsúlyt kaphat.

Magyarország megújult külpolitikai stratégiája is lehet. A jelenlegi, 2011-ben kidolgozott stratégiát egy új dokumentum váltaná fel, amelynek elkészítésében az intézet is szerepet vállalna. A vezetők elmondták, hogy civil szervezetek és egyéb szakmai testületek is bevonásra kerülnek.

Nincs szakítás Oroszországgal, de a szolgalelkűség véget ért – és Ukrajnát újjá kell építeni

Oroszország esetében a javasolt külpolitikai váltás inkább a külpolitika teljes stílusának megváltoztatásával járna. megfordítása.

Rácz szerint nincs rövid távú alternatíva a pragmatikus kapcsolatok fenntartására, elsősorban Magyarország energiafüggősége miatt. Amellett érvelt, hogy nem kell olyan szoros és „szolgalelkű” kapcsolatot fenntartani az orosz vezetéssel, mint amit Szijjártó Péter volt külügyminiszter és Szergej Lavrov kapcsolata mutatott az elmúlt években.

A kutató hozzátette, hogy Szijjártó és Lavrov orosz külügyminiszter kapcsolata még szorosabb volt, mint azt a magyar közvélemény jelenleg sejti.

Ukrajnával szemben óvatosabb a megközelítés. Az új vezetés nem számít gyors áttörésre, de Rácz szerint „valami már elkezdődött”.

A kisebbségi jogok tekintetében a meglévő megállapodások végrehajtását kell prioritásként kezelni, nem pedig újak megkötését. Elmondták azt is, hogy az e téren biztosított engedményeket nem az Orbán-kormányok, hanem az EU nyomására érték el.

A változás tehát nem egyetlen drámai külpolitikai fordulat formájában fog megvalósulni. Ehelyett az EU-ra összpontosító, professzionálisabb és kevésbé ideologikus döntéshozatalra, az erősebb regionális kapcsolatokra, valamint az Oroszországgal és Ukrajnával való kapcsolatok pragmatikusabb megközelítésére mutat rá.

A megreformált Nemzetközi Ügyek Intézete az új külpolitikai irányvonal mögötti egyik fő szakértői központtá válhat.