Az arany több mint hat hónapja a legnagyobb emelkedése felé tartott, miután az árfolyamesést kihasználó vevők egy fontos technikai szint felett tartották az árakat, miközben a befektetők nagyrészt figyelmen kívül hagyták a Hormuzi-szorosban ismét fellángoló feszültségeket, amelyek tovább erősíthetik az energiaárak által hajtott inflációt.

• Az arany ára 1,2 százalékkal, unciánként 4290 dollár közelébe emelkedett, ledolgozva az előző kereskedési nap mérsékelt veszteségét. 
• A nemesfém ezen a héten már közel 6 százalékkal drágult. 
• Csütörtökön rövid időre 4300 dollár fölé ugrott az árfolyam a Hormuzi-szoros újranyitásával kapcsolatos optimizmus hatására - később azonban lanyhult a lelkesedés.

Mit tegyen a magyar befektető?

Kérdés tehát, hogy érdemes-e felülni az aranyhulámra? Magyar befektetőként két külön ármozgás rakódik egymásra: az arany dollárban jegyzett világpiaci ára és a dollár/forint árfolyam. Ezek jövőbeni alakulását lehetetlen megjósolni, de nézzünk egy múltbéli példát: 

• A forint az elmúlt egy évben körülbelül 7 százalékkal erősödött a dollárral szemben. 
• Az arany dollárban számolt árfolyama egy év alatt 27 százalékkal emelkedett. 
• Ez tehát forintban számolva 18 százalékos hozamnak felel meg. 

 Egy komoly geopolitikai vagy pénzügyi sokk esetén egyszerre történhet az, hogy a befektetők menedékeszközként aranyat vesznek, miközben a kockázatosabbnak tartott feltörekvő piaci devizák – köztük potenciálisan a forint – nyomás alá kerülnek. Ilyenkor a magyar befektető számára dupla hatás jelentkezhet: emelkedik a dollárban jegyzett arany, és közben a forint is gyengülhet.

Az arany árát azonban a jelek szerint nem befolyásolja a közel-keleti háború

A pénteki emelkedés arra utal, hogy az arany vásárlóit alig befolyásolta a közel-keleti feszültségek fokozódása. Helyi sajtóértesülések szerint Irán „ellenséges célpontokat” támadott a Hormuzi-szorosban, és megpróbálná megakadályozni, hogy amerikai és izraeli hajók áthaladjanak rajta. Ettől függetlenül a húszi fegyveres csoport közölte, hogy „nagyszabású” támadást hajtott végre a szaúdi támogatást élvező jemeni kormány erői ellen.

Justin Lin, a Global X ETFs elemzője szerint az arany azért nem reagál erőteljesen ezekre a fejleményekre, mert a hét eleji ralit sem kizárólag a feszültségek enyhülése hajtotta. 

 – mondta. Hozzátette, jelenleg „inkább arról van szó, hogy a vevők visszaveszik az irányítást, semmint a közel-keleti tárgyalásokra adott közvetlen reakcióról”.

Aranyba fektetnek a kínaiak

Eközben a kínai, aranyfedezetű tőzsdén kereskedett alapokba (ETF-ekbe) ezen a héten további tőke áramlott, így folytatódott a március óta látott leghosszabb ilyen sorozat. Az intézményi befektetők vonzó beszállási pontnak tartják a jelenlegi árszinteket, a bizalmat pedig az is erősítette, hogy az arany árfolyama képes volt a kulcsfontosságú, unciánkénti 4000 dolláros szint felett maradni - bár egy időre benézett az alá.

A kereskedők jelenleg mintegy 45-50 százalékos eséllyel áraznak egy szeptemberi amerikai kamatemelést, miután a Financial Times arról számolt be, hogy Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke kész lenne növelni a hitelfelvételi költségeket, ha a következő hetek inflációs adatai magasnak bizonyulnak. Alberto Musalem, a St. Louis-i Fed elnöke szerint a döntéshozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magasabb inflációt toleráljanak. 

A konfliktus az energiaárak meredek emelkedését idézte elő, ami fokozta az inflációs nyomást, és növelte annak valószínűségét, hogy a kamatok hosszabb ideig magasabb szinten maradnak. A Deutsche Bank elemzői szerint azonban a jelenlegi helyzetben nem kizárólag a dollárkamat határozza meg a nem kamatozó arany árfolyamát. Abban szerepet játszik a strukturális kereslet, így 

• a jegybanki vásárlások, 
• a geopolitikai bizonytalanság, valamint például az is, hogy 
• az MI- és adatközponti beruházások miatt a nyersanyagkereslet továbbra is erős. 
• Így még a magasabb kamatkörnyezet mellett is magasabb lehet az arany egyensúlyi ára.