GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 08. 5 percnyi olvasás
Energiaválság, Paks, csőd és reptéri taxis káosz: a hét legfontosabb gazdasági hírei egy helyen.
A hét legnagyobb érdeklődést számot tartó témái között az energiaválsággal, a Paksi Atomerőmű helyzetével, és a hőség miatti krízissel kapcsolatos fejlemények álltak az élen, de az elmúlt napok más vonatkozásokban is tartogattak újdonságokat. Budapesten például a bevezetését követő napon összeomlott az új ferihegyi taxisrendszer. A héten csődöt jelentett az ország egyik legnagyobb kerékpárgyára, és végül Londonból is megérkezett a válasz a Tesco magyarországi eladásáról szóló hírekre.
A hét legnagyobb gazdasági és energetikai kockázata egyértelműen Paks körül alakult ki. A Duna történelmi alacsony vízállása és az extrém hőség miatt a Paksi Atomerőmű működése kritikus helyzetbe került. A hét elején még az sem tűnt kizárhatónak, hogy az utolsó termelő turbina leállítására is szükség lehet. Ez végül nem következett be, a helyzet azonban megmutatta, mennyire sérülékennyé válhat egy teljes régió energiaellátása szélsőséges időjárási körülmények között.
A magyarországi fejleményekre a nemzetközi sajtó is felfigyelt, a téma Brüsszelben és a környező országokban is megjelent. A szerb sajtó hétfőn még arról írt, hogy Magyarország egyetlen atomerőműve akár egy hónapnál hosszabb időre is kieshet a termelésből, ha a Duna vízszintje nem rendeződik. Egy teljes leállás Magyarország számára jelentős többletimportot és komolyabb piaci kitettséget jelentene.
Az energiaválság már a munkarend átalakításának lehetőségét is előhozta. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a gazdaság működőképességének megőrzésére, amelyben az augusztus 8-i munkanap szeptemberre halasztása is szerepel.
Az MKIK szerint az esetleges energiatermelési kapacitáskieséseket
A kamara támogatta a kormány energiamegtakarítási ajánlásait és a nagyfogyasztók önkéntes vállalásait.
A munkanap áthelyezésére vonatkozó javaslatról a Szociális és Családügyi Minisztérium csütörtöki délutáni visszajelzése szerint akkor még nem volt kormányzati döntés.
A Duna apadása Romániában még látványosabb beavatkozást tett szükségessé. A román hatóságok döntése nyomán felrobbantották a Bala-ágban található Pârjoaia-sziklát, hogy javítsák a víz áramlását a cernavodai atomerőmű irányába.
A Duna vízhozama négy évtizedes mélypontra süllyedt, ezért egyre nagyobb problémát jelentett az erőmű megfelelő vízellátása. A szakemberek a következő lépésként ideiglenes, víz alatti mederküszöb kialakítását tervezik, amely átmenetileg segítheti az atomerőmű működését. A romániai beavatkozás egyben figyelmeztetés egész Európának: az aszály és a hőség már nem csupán a mezőgazdaságot vagy a folyami hajózást veszélyezteti, hanem az energia-infrastruktúra működését is.
Nemcsak az állam próbálja mérsékelni a villamosenergia-rendszer terhelését. A hazai nagyvállalatok és kiskereskedelmi láncok egymás után jelentették be saját energiamegtakarítási intézkedéseiket.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kiskereskedelmi vállalatok úgy csökkentik fogyasztásukat, hogy közben az üzletek nyitvatartása, az élelmiszerellátás és a vásárlók kiszolgálása ne sérüljön. A gyakorlatban ez többek között a zárvatartási időben lekapcsolt világítást, a külső logók és reklámfelületek kikapcsolását, a digitális kijelzők korlátozását és a légkondicionálás módosítását jelenti. A kiskereskedelem mellett ipari vállalatok, köztük energiaintenzív cégek is takarékossági lépéseket vezettek be.
A kormány végül péntektől visszavonta az önkéntes fogyasztáscsökkentésre vonatkozó ajánlásokat.
Nem sikerült zökkenőmentesen elindítani az új ferihegyi parkolási rendszert sem. Már az első hajnalon bedugult a terminál előtti karéj, a taxisok pedig dudálással tiltakoztak a kialakult helyzet miatt. Végül a sorompókat is felnyitották.
Az új rendszerben az első öt perc 800 forintba kerül, öt és harminc perc között 4400 forintot, fél óra után pedig 6600 forintot kell fizetni. Naponta egy díjmentes behajtás maradt. A rendszer első napján azonban éppen az alapvető cél, a forgalom gördülékeny kezelése nem valósult meg: a terminál előtti terület rövid idő alatt megtelt, így az érintettek egy része a szabályok betartása mellett sem tudott időben kihajtani.
Az energiaválság közepette gyorsan terjedtek azok a hírek is, amelyek az MVM által meghirdetett tervezett áramszüneteket összefüggésbe hozták a rendkívüli hőséggel és az ország energiaellátási problémáival. Az MVM végül külön tisztázta a helyzetet: a közzétett áramszünetek nem a mostani energiapiaci helyzet miatt következnek be. Ezek előre megtervezett hálózatkarbantartási és fejlesztési munkákhoz kapcsolódnak. A vállalat arra kérte a fogyasztókat, hogy az érintettségüket a hivatalos tájékoztatási felületeken ellenőrizzék.
Gajdos László bejelentése szerint a kormány megduplázza a Szociális Tűzifa Program keretében igényelhető mennyiséget és a támogatás keretösszegét is. Közben az állami erdőgazdaságok megkezdték a téli készletek biztosítását. A kormány korábbi döntése alapján ősszel a tűzifa áfája is 27 százalékról 5 százalékra csökkenhet. A kabinet szerint így a téli időszakra biztosított lesz a tűzifaellátás, és a rászoruló családok is nagyobb segítséget kaphatnak.
Balázs Ildikót választotta új főtitkárává az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöksége. A döntést ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozták meg. Az Auchan Magyarország korábbi vállalati kapcsolatokért, fenntarthatóságért és kommunikációért felelős igazgatója az elmúlt időszakban az OKSZ társelnökeként dolgozott. Új pozíciójában az ágazat érdekképviseletét és a döntések előkészítésében való részvételt erősítené.
Balázs Ildikó szerint a kereskedőknek a beruházásokhoz, a beszállítóknak a kapacitásbővítéshez, a fogyasztóknak pedig a mindennapi biztonsághoz kiszámítható szabályozásra van szükségük.
Mintegy 400 dolgozó állása szűnik meg a tószegi Accell Hunland csődjével. A kerékpárgyártó cégcsoport már korábban is nehéz pénzügyi helyzetben volt, a vállalat veszteséges működéséről hónapok óta érkeztek hírek.
A gyár bezárása nemcsak a munkavállalókat érinti: Tószeg számára is jelentős gazdasági veszteséget jelent egy ekkora foglalkoztató eltűnése. A történet különösen azért figyelemre méltó, mert még közvetlenül a bezárás előtt is esély volt arra, hogy befektető érkezhet, amely megmentheti a gyárat. Végül nem sikerült elkerülni a megszűnést.
Az autósok számára kedvező irányba mozdultak az üzemanyagárak: a héten több alkalommal is változtak a kutakon érvényes árak, csütörtökön pedig újabb csökkentés érkezett. Péntektől a benzin és a gázolaj is olcsóbban tankolható. A hazai árakra továbbra is a nemzetközi olajpiaci jegyzések, a forint árfolyama és a régiós piaci folyamatok vannak a legnagyobb hatással.
A hét egyik legjobban várt vállalati reakciója végül Angliából érkezett: a Tesco központja reagált a Világgazdaságnak azokra a sajtóértesülésekre, amelyek szerint a brit kiskereskedelmi óriás felülvizsgálhatja közép-európai érdekeltségeit, köztük a magyar, a cseh és a szlovák üzletágat.
A Tesco ugyanakkor nem erősítette meg és nem is cáfolta az értékesítésről szóló értesüléseket. Simon Rew vállalati kommunikációs igazgató mindössze ennyit közölt lapunkkal: „Soha nem kommentálunk pletykákat vagy spekulációkat.”
A válasz első látásra semmit nem változtat a helyzeten, mégis fontos, hogy a brit központ megszólalt. A megfogalmazás ugyanakkor tökéletesen illeszkedik a Tesco korábbi kommunikációs gyakorlatába: így nagy tőzsdei vállalatok általában akkor járnak el, ha nem akarják a befektetők szeszélyének kitenni részvényárfolyamukat. Így továbbra is nyitott kérdés, hogy valóban eladó-e a Tesco közép-európai üzleteinek egy része, és ha igen, milyen sors várhat a magyarországi láncra. Egy esetleges tulajdonosváltás ugyanakkor nemcsak a Tesco, hanem az egész magyar kiskereskedelmi piac erőviszonyaira hatással lehet.
Napi