Az Európai Bizottság ma tette közzé harmadik jelentését az EU demográfiai átalakulásáról, amely rávilágít azokra a kihívásokra és lehetőségekre, amelyeket ez jelent a versenyképesség, az innováció, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés szempontjából, ha korai és hatékonyan kezelik őket.

Európa népessége csökkenni és elöregedni fog, ami kihívások elé állítja a munkaerőpiacot, az egészségügyet, az ellátórendszereket és az államháztartást. A hosszabb, egészségesebb élet azonban lehetőséget is kínál a részvétel, az innováció és a növekedés fellendítésére. A készségekre, a gondozásra, a lakhatásra és a regionális fejlesztésre vonatkozó célzott politikák révén az EU segíti a tagállamokat a demográfiai változások hatásainak mérséklésében.

Európa népessége csökken, de tovább él, mint valaha

A Közös Kutatóközpont által készített jelentés megerősíti, hogy Európa népessége jelenleg a csúcson van; A jelenlegi 450,6 milliós EU lakossága az előrejelzések szerint 2050-re körülbelül 445 millió, 2100-ra pedig 398,8 millió lesz, ami összességében körülbelül 11,7%-os csökkenést jelent az 1970-es években tapasztalt szintre.

Ugyanakkor az európaiak tovább élnek, mint valaha, a születéskor várható élettartam 2024-ben eléri a 81,5 évet, ami az egészségügyi ellátás, az életszínvonal és a szociális feltételek terén elért előrehaladást tükrözi. 2050-re csaknem minden harmadik uniós lakos 65 éves vagy idősebb lesz – a maihoz képest minden ötödik, miközben 2100-ra a nők várható élettartama meghaladhatja a 90 évet, a férfiaké pedig a 86 évet. Az EU-ban 2023-ban született gyermek várhatóan 75,3 évig fog súlyos betegségek nélkül élni.

Ezek a tendenciák jelentős kihívásokat jelentenek a munkaerőhiánytól és a megfeszített költségvetéstől kezdve az ellátórendszerekre, az oktatási és képzési rendszerekre és a regionális kohézióra nehezedő nyomásig. Ugyanakkor ezek az elmozdulások lehetőségeket is hordoznak. Az egyik példa a növekvő hosszú élettartamú gazdaság, amely új piacokat nyit meg a kifejezetten az idősebb polgárok számára tervezett termékek, szolgáltatások és innovációk számára, új utakat teremtve a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés számára. Ez ösztönözheti az innovációt az egészségügy, a technológia és a pénzügyi szolgáltatások terén.

Az EU népességének elöregedése átformálja a munkaerő- és gondozási igényeket

A jelentés megjegyzi, hogy az EU jelentős demográfiai változáson megy keresztül, amely átformálja munkaerőpiacát, ami a részvétel és a termelékenység növelését teszi szükségessé. A munkaképes korúak körülbelül 20%-a kívül esik a munkaerőpiacon, és 10%-os a nemek közötti szakadék a foglalkoztatásban, miközben 8 millió fiatal nem vesz részt oktatásban, nem dolgozik vagy nem képez képzést. Ugyanakkor az 55–64 évesek foglalkoztatása a néhány évtizeddel ezelőttihez képest emelkedik. Az EU támogatja ezeket a tendenciákat azáltal, hogy előmozdítja a nők részvételét, segíti a fiatalokat a készségek megszerzésében, lehetővé teszi az idősebb munkavállalók számára, hogy aktívak maradjanak, ha úgy döntenek, valamint az innováció és a mesterséges intelligencia révén növeli a termelékenységet.

A termelékenység növelése és a kiaknázatlan tehetségek felszabadítása kulcsfontosságú lesz a csökkenő munkaerő hatásainak kezelésében, elősegítve a gazdasági növekedés fenntartását és az államháztartás megerősítését.

A jelentésből az is kiderül, hogy a születési arányok csökkentek, miközben az európai társadalom öregszik, ami azt jelenti, hogy a munkaerő korú népessége csökken. A szakképzett migráció már most is fontos szerepet játszik a munkaerőhiány kezelésében. Az EU-n kívüli tehetségek vonzásával a képzett migráció támogathatja a kulcsfontosságú ágazatokat, erősítheti az innovációt, és segíthet ellensúlyozni az elöregedő népesség hatásait. Jóllehet enyhítheti a demográfiai nyomást, továbbra is prioritásként kell kezelni a már az EU-ban élők képzettségének javítását és átképzését.

Az élethosszig tartó társadalomra való áttérés növeli az egészségügy és a hosszú távú gondozás iránti keresletet is, mivel a támogatásra szorulók száma 2070-re várhatóan 36-ról 48 millióra emelkedik, a 80 év felettiek aránya pedig megduplázódik. Ez ugyan költségvetési kihívásokkal jár, de ösztönzi az innovációt és a hatékonyabb ellátórendszereket is.

Mit jelenthet a demográfiai változás Magyarország számára

Magyarország várhatóan követni fogja a népességfogyás, az elöregedés és a munkaerő-fogyás szélesebb európai mintáját. Az Eurostat legfrissebb kiindulási előrejelzése szerint Magyarország azon 18 uniós ország közé tartozik, amelyek lakossága 2025 és 2100 között várhatóan csökkenni fog. Az előrejelzések szerint a halálozások száma a teljes időszakban meghaladja a születések számát, ami azt jelenti, hogy a migráció egyre fontosabb szerepet fog játszani abban, hogy milyen gyorsan csökken az ország népessége. Ezek a számok forgatókönyvek, amelyek a termékenységre, a halálozásra és a migrációra vonatkozó feltételezéseken alapulnak, nem pedig rögzített előrejelzéseken.

Érdekes módon Magyarországon 2100-ra, azaz kevesebb mint hat évre várható az EU-ban az egyik kisebb mértékű mediánéletkornövekedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország elkerüli az öregedést. Továbbra is várható a munkaképes korú lakosok számának csökkenése, ami fokozza a nyomást a munkaadókra, a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre és a tartós ápolási szolgáltatásokra. Magyarországon 2023-ban a viszonylag magas, egy nőre jutó 1,55 gyermek termékenységi rátája – a harmadik legmagasabb az EU-ban – ennek ellenére jóval elmaradt a 2,1 körüli helyettesítési szinttől.

A fiatalok tehát még fontosabbá válhatnak Magyarország gazdasági teljesítménye szempontjából. A magyar fiatalok mindössze 3,1 százaléka vett részt egyszerre formális oktatásban és munkavállalásban, szemben az EU 11,6 százalékos átlagával. A számok jelentős regionális különbségeket is mutatnak: Budapesten a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya 5,4 százalékponttal maradt el az országos átlagtól, miközben több északnyugat-magyarországi régió már teljesítette az EU 9 százalék alá való csökkentésére vonatkozó célkitűzését.

A várható élettartam fokozatosan emelkedik, de Magyarország viszonylag gyenge pozícióból indul. 2024-ben Észak-Magyarország születéskor várható élettartama mindössze 75,1 év volt, ezzel az EU öt legalacsonyabb régiója közé tartozik. Magyarországon 65 éves korukban volt a legalacsonyabb az EU várható élettartama a nők és a férfiak esetében is, 18,6, illetve 14,7 év. Ha Magyarország sikeresen akarja kezelni a demográfiai átmenetet, ezeknek az egészségügyi szakadékoknak a felszámolása éppoly fontos lesz, mint a születésszám növelése vagy a szakképzett munkaerő vonzása.

Ha lemaradt volna: 2100-ra drasztikusan csökkenhet Magyarország lakossága – mutatják az uniós adatok

Az EU fellépése annak érdekében, hogy a demográfiai változást lehetőséggé változtassa

Az EU széles körű szakpolitikákkal segíti a tagállamokat a demográfiai változásokra való reagálásban, amelyek támogatják az embereket az élet minden szakaszában. Ez a legfrissebb jelentés bizonyítékot szolgáltat a szakpolitikai válaszra.

A Bizottság által 2023 októberében elfogadott demográfiai eszköztár, amelyet minden tagállam üdvözölt, egy sor uniós szakpolitikai eszközt kínál, amely segít a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak a demográfiai trendek politikai döntéshozatalba való integrálásában, valamint az EU-szerte összehangolt fellépésekben.

Erre az alapra építve a Bizottság célzott kezdeményezéseket folytatott a kulcsfontosságú területeken:

• Európai megfizethető lakhatási terv: a minőségi, fenntartható lakhatás hozzáférhetőbbé tétele, különösen a fiatalok és a kiszolgáltatott háztartások számára.
• Nemzedékek közötti méltányossági stratégia: a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése és annak biztosítása, hogy a mai politika lehetőséget teremtsen a jövő számára.
• Az EU szegénységellenes stratégiája: a szegénység csökkentése a különböző korcsoportokban a különböző generációk előtt álló kihívások felismerésével.
• A készségek uniójának stratégiája: befektetés az egész életen át tartó tanulásba, a szakképzésbe és a minőségi munkahelyekbe a versenyképes munkaerő felépítése érdekében.
• Európai Gondozási Stratégia: a megfizethető, jó minőségű gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása EU-szerte olyan programokon keresztül, mint az EU4Health (5,3 milliárd euró, 2021–2027) és az Európai Egészségügyi Adattér.
• A vidéki térségek hosszú távú jövőképe: a népességfogyásból, az öregedésből és a kivándorlásból adódó kihívások kezelése a vidéki régiókban.
• Harnessing Talent kezdeményezés: a munkaképes korú népesség csökkenésével és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony és stagnáló arányával kombinálva azokra az EU-régiókra összpontosít, amelyek személyre szabott megoldásokat tesznek lehetővé.

A Bizottság következő többéves pénzügyi keretre (2028–2034) szóló javaslata a nemzeti és regionális partnerségi tervek egyik célkitűzéseként tartalmazza a demográfiai változások kezelését.

mi lesz ezután? Az EU bevándorlása rekordot döntött, a külföldön születettek száma meghaladja a 64 milliót