GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 07. 7 percnyi olvasás
Véget ért a rendkívüli hőség legkritikusabb időszaka, most pedig új kormányzati döntések következnek.
Magyar Péter részvételével kezdődött meg a kormányzati sajtótájékoztató, ahol a kabinet legfontosabb döntéseit ismertetik. A tájékoztató kiemelt témája az energiabiztonság, valamint azok az intézkedések, amelyek a kritikus napok után határozzák meg a következő időszakot.
14 órakor kezdődött a kormányzati sajtótájékoztató, amelyen Magyar Péter miniszterelnök ismerteti a kabinet legfontosabb döntéseit.
A tájékoztatón várhatóan az elmúlt napok rendkívüli hősége, az energiabiztonság, valamint több aktuális gazdasági és társadalmi kérdés is napirendre kerül.
A sajtótájékoztatót közvetlenül megelőzően Magyar Péter videóüzenetben értékelte az elmúlt napok eseményeit. Elmondta, hogy a hőségriasztás harmadfokúról másodfokúra mérséklődött, ezért már nincs szükség az önkéntes villamosenergia-fogyasztás csökkentésére.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a következő napokban ugyan átmenetileg emelkedhet a Duna vízszintje, jövő héttől azonban ismét száraz időjárás várható, ezért újra kiemelt figyelmet kell fordítani a folyó vízállására. Ez különösen fontos a paksi atomerőmű biztonságos működése szempontjából, amely az elmúlt napokban az alacsony dunai vízállás miatt rendkívüli kihívásokkal szembesült.
A kormány korábban már bejelentette, hogy 868 milliárd forintos energiafejlesztési program indul. A forrásból megerősítik a villamosenergia-hálózatot, felgyorsítják annak korszerűsítését, valamint jelentősen bővítik Magyarország energiatároló kapacitásait. A beruházások célja, hogy az ország energiaellátása ellenállóbbá váljon a szélsőséges időjárási helyzetekkel és a növekvő villamosenergia-igénnyel szemben.
A kormány csökkenti a gazdák terheit, és átalakítja az agrárkamara működését
– jelentette be Köböl Anita a sajtótájékoztató elején. A kormányszóvivő szerint a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az agrárkamara elveszítette autonómiáját, ezért a kabinet célja a szervezet függetlenségének megerősítése. A jövőben szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a tisztségviselőkre, így aki egyéni országgyűlési képviselőjelöltként indul a választáson, nem tölthet be kamarai tisztséget.
Köböl Anita kiemelte, hogy az átalakítás során a kamara működőképességének fenntartása is fontos szempont. Ha a vezetés határozatképtelenné válna, a kamarai biztos átmenetileg átveheti a szükséges jogköröket. A kormány emellett a gazdák terheit is mérsékli, ugyanis a kamara a jövőben eltekinthet a tagdíjak beszedésétől, ami összesen 16,8 milliárd forintnyi tehermentesítést jelenthet az agrárszereplőknek.
Itt van Magyar Péter rendkívüli bejelentése: véget ért az energiakrízis, újra be lehet kapcsolni a légkondikat
Sikerült elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet az energiaellátásban, ezért holnaptól megszűnik a fogyasztás visszafogására vonatkozó kérés. Magyar Péter szerint a következő lépés már a hosszú távú védelem megerősítése lesz.
A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy az agráriumot komoly kihívások érik, ezért azonnali likviditási segítségre és hosszú távú védelemre van szükség. Már csaknem 800 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, ezért az agrárminiszter átfogó stratégiát dolgoz ki. A gazdák támogatását szolgálhatja a „szuperelőleg” bevezetése is, amely 2026. szeptemberi indulással 106 milliárd forint azonnali forrást biztosíthat, emellett a fagykárt szenvedők hektáronként 100 ezer forintos támogatást kaphatnak.
A kormány döntött arról is, hogy a központi költségvetés biztosítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításának finanszírozását.
A hivatal vezetőinek nyilvános meghallgatását még augusztus vége előtt megtartják, ezt követően születhet meg a végleges döntés a vezetők személyéről. A kinevezésekről az Országgyűlés rendkívüli ülésen szavaz majd még augusztusban. A kormány célja, hogy az új szervezet a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos feladatokat önálló keretek között lássa el.
Köböl Anita a sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy a közpénzek átláthatóságának további erősítéséről is döntött a kormány. Az uniós források felhasználásában érintett, közfeladatot ellátó szerveknek egy nyilvántartásban kell közzétenniük a szükséges információkat.
A kormányszóvivő közlése szerint a rendszer mindenki számára ingyenesen hozzáférhető lesz, így a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok szélesebb körben megismerhetők lesznek. A döntés augusztus 26-án lép hatályba.
A vidéki repülőterek működésének fenntartására 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány.
A támogatás a debreceni, sármelléki és pécsújhelyi repülőtereket érinti, a cél pedig az, hogy a légikikötők ne álljanak le, és mintegy 250 munkavállaló munkahelye megmaradjon. A Közlekedési és Beruházási miniszter feladata lesz a három repülőteret működtető társaságok átvilágítása. Amennyiben szükséges, a tárcavezetőnek javaslatot kell tennie a cégek működésének átalakítására.
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok a jövőben ingyenesen juthatnak majd jogosítványhoz. A támogatási rendszer célja, hogy javítsa a fiatalok társadalmi mobilitási és munkaerőpiaci esélyeit, valamint olyan lehetőséget biztosítson számukra, amely előnyt jelenthet az önálló életkezdésben és az elhelyezkedésben.
Magyar Péter kimondta: tudták, hogy kevés lesz az áram, mégis tovább növelték az igényeket – egy teljes paksnyi terhelést kapott a rendszer
Egy 2022-es kormányelőterjesztés szerint a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása érdemi beavatkozás nélkül rövid időn belül fenntarthatatlanná válhatott. Magyar Péter szerint a kabinet ennek tudatában vállalt újabb hatalmas energiaigényű ipari beruházásokat.
A kormány az egészségügyi szabályozás felülvizsgálatáról is döntött, amelynek részeként megszüntetnék azt a jogi kiskaput, amely lehetővé tette a dohányipari vállalatok számára a burkolt reklámot és az imázsépítő megjelenést társadalmi felelősségvállalási tevékenységük során.
A daganatos betegségek korai felismerését szolgáló szűrőrendszerek fejlesztéséről is döntés született. A kormányszóvivő szerint a jogosultak döntő többsége nem él a szűrések lehetőségével, ezért a kormány az egészségügyi minisztert egy hatékonyabb, mindenki számára elérhető rendszer kialakítására utasította. A cél, hogy a korábbi felismeréssel magyar emberek ezreinek életét lehessen megmenteni.
A bejelentés szerint a szűrőrendszer átalakításában személyesen is részt vesz Hegedűs Zsolt és Magyar Péter, akik maguk is részt vesznek a szűréseken.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy szeptember 15-től a kormány 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa és a hasonló termékek áfáját.
A miniszterelnök szerint bár még messzinek tűnik, hamarosan megérkezik az őszi és téli időszak, amikor sok család számára jelenthet nehézséget a megfelelő mennyiségű tüzelőanyag biztosítása.
A kormány szerint elegendő mennyiségű tűzifa áll rendelkezésre, miután Gajdos László egyeztetett az állami erdőgazdaságok vezetőivel. A szociális tűzifakeret emeléséről is hamarosan döntés születhet.
A miniszterelnök felidézte az elmúlt hét súlyos energetikai problémáit, amelyeket a történelmi hőhullám és az alacsony dunai vízállás okozott. A miniszterelnök megköszönte azoknak a segítségét, akik önként részt vettek a villamosenergia-fogyasztás csökkentésében és hozzájárultak a rendszer stabil működéséhez.
Szombattól másodfokúra mérséklődik a hőségriadó, emellett a Duna vízgyűjtő területén lehullott csapadék miatt várhatóan emelkedni kezd a vízszint. Magyar Péter közölte, hogy mostantól már nincs szükség az önkéntes áramfogyasztás-csökkentésre, így az erre vonatkozó korlátozásokat megszüntetik.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az állami szférában véget ér a rendkívüli időszakra bevezetett otthoni munkavégzés lehetősége.
A mostani enyhülés nem jelenti azt, hogy később ne lehetne ismét szükség korlátozó intézkedésekre.
Amennyiben az időjárási vagy energetikai helyzet ismét indokolja, visszatérhetnek olyan lépések, mint a vasúti teherforgalom korlátozása vagy az állami szférában bevezetett távmunka.
A jelenlegi helyzetben ugyanakkor ezeket az intézkedéseket feloldják, miután az energiaellátás biztonságát veszélyeztető legkritikusabb időszak lezárult.
Energiaharc a Dunával: működik a utolsó paksi turbina, a vízszint sem csökkent tovább – a következő napokon múlik, hogy leáll-e az atomerőmű
A rendszer fenntartásáért folyamatosan dolgoznak az MVM-es és a MAVIR szakemberei. A Paksi Atomerőmű azonban megmenekülhet a teljes leállástól, miután a Duna vízszintje kedvező irányba változott, az utolsó turbina pedig stabilan üzemel.
Magyar Péter szerint stabil a helyzet a paksi atomerőműben, jelenleg az utolsó turbina működik, miközben a Duna vízszintje már 14 centiméterrel magasabb a korábbi mélyponthoz képest. A miniszterelnök ugyanakkor jelezte, hogy bár átmenetileg tovább emelkedhet a vízállás, ezt követően ismét szárazabb időszak következhet, ezért vizsgálják azokat az átmeneti megoldásokat, amelyekre akkor lehet szükség, ha tartóssá válik a Duna alacsony vízállása.
A kormány feltárja azt is, hogy milyen vízügyi fejlesztések maradtak el az elmúlt években.
Magyar Péter szerint az elmúlt 16 év öröksége „drámai”, mert állítása szerint a korábbi kormányok tudták, hogy Magyarországnak új energiatermelő kapacitásokra és a meglévő erőművek fejlesztésére lenne szüksége, mégsem történtek meg időben a szükséges lépések.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a rendszer sérülékenységét növelte a nagy energiaigényű beruházások megjelenése új kapacitások nélkül, miközben szerinte a paksi atomerőmű Duna alacsony vízállásával szembeni kitettsége is ismert probléma volt. Magyar Péter élesen bírálta az előző kormányt, és azt állította, hogy „történelmi bűn” volt a források más területekre fordítása az energetikai fejlesztések helyett. A Fidesz szerinte akadályozni próbálja a helyzet megoldását, és felszólította a korábbi vezetőket, hogy hagyjanak fel a szerinte félrevezető kommunikációval.
A hazai energiamix fejlesztései a következő években párhuzamosan zajlanak majd, miközben a kormány a kapacitásbővítésekre is kiemelt figyelmet fordít.
A cél, hogy már a jelenlegi ciklusban megjelenjenek új megújuló és kiegészítő energiatermelő kapacitások.
Ősszel lakossági energetikai felújítási program indul az MFB segítségével, amely az energiahatékonyság javítását szolgálja. Emellett a kkv-k számára is készül egy energiahatékonysági program, amely a vállalkozások korszerűsítését segítheti.
Magyar Péter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy több köztársaságielnök-jelölt neve is felmerült a TISZA-frakcióban, számos ajánlás és önéletrajz érkezett be. A miniszterelnök szerint érdemben tíz jelölt került szóba, akiket a TISZA elnöksége megvitatott, többüket pedig személyesen is meghallgatták.
A TISZA-frakció szombati ülésén három nevet ajánlanak majd, ezek közül választják ki a végső jelöltet. Magyar Péter célként azt jelölte meg, hogy már jövő kedden meglegyen az új államfő személye.
A miniszterelnök szerint olyan köztársasági elnököt keresnek, aki az elmúlt évtizedekben nem töltött be pártpolitikai tisztséget, és akit a magyar emberek többsége is támogatni tud.
Magyar Pétert arról is kérdezték, hogy megépül-e Paks II.
A miniszterelnök elmondta, hogy az átvilágítás jelenleg is zajlik, amelyből egyelőre csak részeredményeket látott, ezek azonban szerinte nem túl biztatók. Úgy fogalmazott, hogy a beruházás tervezésénél nem vették megfelelően figyelembe a Duna alacsony vízállásából adódó kockázatokat.
Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak szüksége van atomerőműre, ezért az atomenergia szerepét továbbra is fontosnak tartja az ország energiaellátásában. A miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzetben meg kell találni a megoldást a paksi termelés stabil fenntartására.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy van halvány esély arra, hogy hétfőn még egy turbinát újra be lehet indítani Pakson. Hozzátette, hogy a kialakult helyzet jelentős veszteséget okoz a költségvetésnek és a vállalatoknak is, ezért mielőbb döntéseket kell hozni.
Magyar Pétert arról is kérdezték, hogy megtartják-e az augusztus 20-i tűzijátékot. A miniszterelnök elmondta, hogy a döntés az időjárási körülményektől függ, egyelőre nem tudja biztosan, hogy sor kerül-e a látványosságra.
Az idei augusztus 20-i ünnepségekre 4 milliárd forintot fordítanak, amennyiben az időjárás lehetővé teszi a programok megtartását. Magyar Péter összehasonlításként megjegyezte, hogy az előző kormány a tűzijátékra 17 milliárd forintot költött.
Napi