GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 07. 3 percnyi olvasás
Csillagászati összeggel jutalmazzák az amerikaiak a rugalmasságnak is nevezhető magatartást.
Az RWE közlése szerint a megállapodás értelmében lemond az Egyesült Államok nyugati és déli partvidékén, valamint a New York Bight térségében található tengeri területekre vonatkozó bérleti jogairól – számol be arról a BBC. A német vállalat közleménye szerint „alapos mérlegelés után” arra jutottak, hogy belátható időn belül nincs reális lehetőség a projektek amerikai engedélyeztetésére. Az LNG-üzletbe viszont örömmel fektetnek, főleg, hogy Washington pénzt is ad hozzá.
A megállapodás részeként az RWE a kapott összeget részben hagyományos energetikai beruházásokba forgatja vissza. Mintegy 900 millió dollárt egy louisianai cseppfolyósítottföldgáz-exportterminál projektjére fordítanak.
A német vállalat ugyanakkor hosszabb távon sem vonul ki az amerikai energiapiacról.
Az RWE azt tervezi, hogy a következő hat évben mintegy 17 milliárd eurót – 19,6 milliárd dollárt – fektet be az Egyesült Államokban energiatermelési kapacitásának bővítésére.
A társaság tehát nem az amerikai beruházásoktól hátrál meg, hanem az energiamixben hajt végre jelentős irányváltást: a tengeri szélenergia helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hagyományos gázipari projektek és az LNG.
Doug Burgum belügyminiszter az X-en közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak olyan energiarendszert érdemelnek, amely a józan észre épül, nem pedig „költséges támogatásokra”.
„Üdvözöljük az RWE megállapodását és azokat az önkéntes beruházásokat, amelyek erősítik országunk energiabiztonságát” – írta.
A megállapodás jól illeszkedik Donald Trump energiapolitikájához: az amerikai elnök évek óta élesen bírálja a szélenergiát, kampányrendezvényein rendszeresen „csúnyának” nevezve a szélturbinákat.
A mostani egyezség egy újabb olyan megállapodás, amelyben
a Trump-adminisztráció egy offshore szélerőmű-projekt feladásáért cserébe más típusú energetikai beruházások felé tereli a vállalatokat.
Az elnök a fosszilis energiahordozók egyik legnagyobb politikai támogatója az Egyesült Államokban. Már elnöki visszatérése után néhány nappal kijelentette: „nem fogjuk csinálni a szeles dolgot”, és veszélyesnek nevezte a „nagy, csúnya szélmalmokat”, amelyek szerinte a vadvilágot is fenyegetik. Ezen a héten pedig már azt mondta: „minden ország, ahol szélmalmok vannak, vesztes”.
Trump a „drill, baby, drill” – vagyis nagyjából „fúrjunk, fúrjunk, fúrjunk” – szlogennel kampányolt, és hivatalba lépése óta következetesen a fosszilis energiaforrások kitermelésének és felhasználásának növelését szorgalmazza.
Szélerőmű-programot jelentett be Magyar Péter, de lehet, a semminek épülnének a turbinaoszlopok
A paksi atomerőmű jelenlegi termelésének kétszeresét kitevő energetikai fejlesztésre tett ígéretet Magyar Péter miniszterelnök július végén a Paksi Atomerőműben tartott sajtótájékoztatóján. A kormány 2030-ig 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást, nagyszabású energiatároló-fejlesztéseket és hálózatbővítést hajtana végre – erősítette meg a kormányfő a korábban már többször hangoztatott tervet. A miniszterelnök azt állította, hogy a mostani helyzet egyértelműen megmutatta: szükség van a szélerőművek építésére. Ám Magyar Péter szavait éppen Németország példája cáfolja. Mint megírtuk, épp a mostani energiakrízis idején, kedd este, amikor ismét hőkupolás időjárás alakult ki, a német szélerőművek alig több mint 10 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. Vagyis hiába építene a kormány a következő években további 4000 megawatt szélerőmű-kapacitást idehaza, a mostanihoz hasonló hőségben ez aligha jelentene érdemi megoldást.
A Trump-adminisztráció már korábban is kötött hasonló megállapodást európai energiacéggel. 2026 márciusában a francia TotalEnergies-szel állapodott meg az amerikai offshore szélerőmű-projektek lezárásáról.
A TotalEnergies ennek fejében vállalta, hogy
A Trump-kormányzat júliusban egy amerikai energiacéggel, a Charlotte-ban működő Duke Energyvel is hasonló egyezséget kötött. A társaság 129 millió dollárt kapott azért cserébe, hogy megszüntesse a Carolina Long Bay térségében található offshore szélerőművi bérleti jogát.
A mostani, 1,2 milliárd dolláros RWE-megállapodás azonban nagyságrendjét tekintve jóval nagyobb az eddigi hasonló egyezségeknél, és újabb jele annak, hogy az amerikai kormányzat a tengeri szélenergia helyett a földgázra, az LNG-re és a hagyományos olajkitermelésre helyezi a hangsúlyt.
Napi