GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 07. 3 percnyi olvasás
Washington újabb nyomást helyezne Moszkvára az ukrajnai háború miatt.
Az amerikai szenátus elsöprő többséggel elfogadta az Oroszország elleni új szankciós törvénycsomagot, amelyet a néhai Lindsey Graham szenátor munkája előtt tisztelegve neveztek el. A jogszabály Moszkva vezetőit, orosz oligarchákat és az orosz hadiipart támogató külföldi vállalatokat is célba veheti, miközben az orosz energiát vásárló országokra akár 100 százalékos vámot is kivethet.
Az amerikai szenátus 86-11 arányban fogadta el az Oroszország elleni szankciós törvénycsomagot, amely a következő lépésként a képviselőház elé kerülhet. A tervezet elfogadása után kötelező szankciókat vezetne be többek között
A jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy akár 100 százalékos vámot is lehetővé tenne azokkal az országokkal szemben, amelyek az öt legnagyobb orosz kőolaj- és földgázvásárló között vannak. A végleges vám mértékét Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő határozná meg.
A szabályozás elsősorban Kínát és Indiát érintheti, amelyek jelentős mennyiségben vásárolnak orosz energiahordozókat.
Kivételt kaphatnak azok az országok, amelyek az orosz földgázexport kevesebb mint 15 százalékát importálják, és bizonyíthatóan csökkentik függőségüket Moszkvától.
A törvény elfogadását a szenátus több tagja Lindsey Graham egyik legfontosabb eredményének nevezte. A republikánus politikus több mint egy éven keresztül dolgozott a kompromisszum kialakításán, és a halála előtti napon, Kijevben jelentette be, hogy megszületett a megállapodás a jogszabály kulcsfontosságú részleteiről.
Most dől el, hogy Amerika megbünteti-e Magyarországot, egyedül Trump kezében vagyunk: Orbán Viktornak egyszer már sikerült, Magyar Péter következik
Az USA átfogó szankciókkal sújthatja az orosz energiahordozók vásárlóit, ám a büntetőintézkedések alkalmazásáról Donald Trump dönthet. Magyarországnak ezért kulcskérdés, hogy az amerikai elnök fenntartja-e a Barátság kőolajvezetékre és a Török Áramlatra korábban biztosított mentességet.
Roger Wicker, a szenátus fegyveres szolgálatok bizottságának elnöke szerint a törvény Graham „legnagyobb eredménye”. A demokrata társszerző, Richard Blumenthal úgy fogalmazott, hogy Graham ugyan időnként elégedetlen volt a csomag körüli egyeztetésekkel, de soha nem mondott le a céljáról.
A törvény eredeti változata a CNN szerint még jóval szigorúbb volt: 2025-ben 500 százalékos minimális vámokat tartalmazott volna, és kevesebb kivételt engedett volna.
A több mint egyéves tárgyalások során azonban enyhítettek a feltételeken, miközben a vámok meghatározásának jogát nem közvetlenül az amerikai elnöknek, hanem a kereskedelmi képviselőnek adták.
A szavazás idején több szenátor aggódott amiatt, hogy az új szabályozás túl nagy vámhatáskört adhat a kormányzatnak. A módosítási javaslatokat azonban végül elutasították, így a csomag változatlan formában haladhat tovább a képviselőház felé.
Elemzők ugyanakkor kétségbe vonják, hogy a szankciók a gyakorlatban mennyire lesznek szigorúak. A törvényjavaslat legutóbbi változata ugyanis széles mérlegelési jogkört biztosít Trumpnak: a vámok és másodlagos szankciók alkalmazása nem lenne kötelező, bevezetésükről az elnök dönthetne.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki Graham temetésén is részt vett, a szavazás után azt mondta: a szankciós nyomás nemcsak Oroszország háborús finanszírozását nehezítheti meg, hanem fontos jelzés Európa és Ukrajna számára is.
Nagy kérdés, hogy mennyiben érinti Magyarországot a mostani döntés. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök tavaly többek közöt emiatt járt Washingtonban az elnöknél, hogy kiharcolja a szankciómentességet
A találkozót követően az ex-miniszterelnök arról számolt be, hogy
Magyarország teljes és időkorlát nélküli mentességet kapott a Török Áramlaton és a Barátság kőolajvezetéken érkező energiahordozókat érintő amerikai szankciók alól,
ami szerinte biztosította a rezsicsökkentés fenntartásának feltételeit.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy az orosz energiaimport szankciójáról szóló amerikai tervekről is tárgyalt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Washingtonban.
Ursula von der Leyen most tényleg berágott: nem akar újabb Orbán Viktort, ez lehet az utolsó szankciós csomag az oroszok ellen – megkezdődik a tagországok kiszorítása
Továbbra sincs teljes konszenzus a tagállamok között az orosz szankciókat illetően. A legutóbbi, huszonegyedik intézkedéscsomagot Görögország heteken keresztül blokkolta, míg végül sikerült mentességet kiharcolnia egy számára fontos ügyben. Úgy tűnik azonban, hogy Brüsszel egyre türelmetlenebb a sokszor eredménytelen tárgyalások miatt, ezért megreformálná a szankciós csomagok elfogadásnak módját.
Napi