GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 07. 2 percnyi olvasás
A miniszterelnök az Orbán-kormányokra mutogat, de a nagy kapacitású akkumulátoros beruházások éppen most gyorsulnak fel.
Napok óta a paksi atomerőmű körüli helyzet és ezzel Magyarország áramellátása szolgáltatja az egyik legfontosabb beszédtémát a közéletben. A Gazdasági és Energetikai Minisztériumban, amelynek oroszlánrészt kellene vállalnia az energiakrízis elhárításában, ugyanakkor más téma is napirenden van: számos munkatárs még azzal sincs tisztában, hogy pontosan, milyen konkrét keretek között folytatja majd a munkát.
A kormányzat átalakítása ugyanis még nem fejeződött be, ez nem másból derült ki, mint egy Kapitány István miniszter által jegyzett belső levélből, amely szerkesztőségünkhöz is eljutott.
Mielőtt erre kitérünk, fel kell idéznünk, hogy az Orbán-kormány idején a szaktárcát Energiaügyi Minisztériumnak (EM) hívták, amelyhez a szigorúan vett energetikán kívül megannyi feladatkör tartozott a vízügytől kezdve egyes kibervédelmi feladatokon keresztül egészen a digitális állami szolgáltatásokig. A Tisza-kormány a korábbinál több minisztériumot hozott létre, az egykori EM feladatai három tárcánál kötöttek ki. A jogutód értelemszerűen a Kapitány vezette Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) lett, és ahogy az lenni szokott, több szakmai terület más tárcákhoz került. Ezzel párhuzamosan a GEM is vett át feladatköröket és ezzel embereket más minisztériumoktól – legalábbis elvben.
Az új kormány ugyanis május közepén, tehát majdnem három hónapja alakult meg, de a jelek szerint ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy átszervezzék a tárcákat és mindenkinek megtalálják a helyét.
Itt térjünk vissza a Kapitány-féle levélre, amelyet információnk szerint a múlt héten kaptak meg a GEM alkalmazottai, akik a kormányváltás előtt nagyjából ezren lehettek. Ebben ugyanis az szerepel, hogy „a Miniszterelnökséggel a létszámegyeztetések már a végső stádiumban vannak és hamarosan köszönthetjük a Pénzügyminisztériumból és a Külügyminisztériumból érkező valamennyi új kollégánkat, valamint sok sikert kívánhatunk az Élő Környezetért Felelős Minisztériumban és a Tudományos és Technológiai Minisztériumban pályafutásukat folytató kollégáknak”.
Ez azt jelenti, hogy minimum öt tárcánál, tehát a minisztériumok harmadánál a létszám még nem tekinthető véglegesnek.
Ezt Kapitány levele kereken ki is mondja, amikor azt taglalja, hogy a következő hetekben és hónapokban folyamatosan zajlik majd a minisztériumi munkatársak költöztetése, s ezzel egy időben a szakmai területek összefésülése. A legelgondolkodtatóbb része a levélnek ugyanakkor az, amikor Kapitány arra kéri a tárca alkalmazottait:
saját munkájukat illetően csak a hivatalos közléseket vegyék készpénznek, a folyosói pletykákat ne.
„Tisztelettel kérjük, hogy az esetlegesen felbukkanó információkat (a munkahelyre, munkahelyi feltételekre vonatkozóan) kezeljék kellő óvatossággal.”
Kapitány levele szerint a GEM működése az elmúlt hetekben stabil és folyamatos volt, ezt azonban nem mindenki gondolja így. A helyzetet egy minisztériumi érintett úgy írta le: a tárcánál teljes a fejetlenség. Vannak munkatársak, akik lassan három hónapja nem tudják, hogy melyik minisztériumhoz tartoznak majd és azt sem, hogy mikor foglalhatják el új helyüket, s mikor kezdhetnek nyugodt keretek között dolgozni.
– A válsághelyzet megmutatta, hogy Magyar Péter kormányában kapkodás, fejetlenség és zűrzavar uralkodik – hívta fel a figyelmet Bóka János közösségi oldalán. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője tegnap arról beszélt, hogy négy hónappal a választások után még nem álltak fel teljesen a minisztériumok, senki sem tudja, hogy egy-egy szakterületért pontosan ki felel.
Hasonlóan látja a helyzetet a közösségi média megannyi felhasználója is. Mint arról beszámoltunk, a Magyarország Kormánya Facebook-oldalán közzétett minapi bejegyzés alatt – mely arról szólt, hogy a GEM, a Paksi Atomerőmű, a Mavir és az MVM folyamatosan dolgozik az ország energiaellátásának biztosításán – szép számmal jelentek olyan hozzászólások, amelyek szerint a kabinet most próbálja megmagyarázni, amit meg kellett volna előznie.
Hasonlóan vélekedett Tóth Máté is. Az energiajogász lapunknak kifejtette: a rendkívüli aszály nem váratlanul érte az országot, ezért a paksi atomerőművet érintő helyzet kezelésére több lehetőség is rendelkezésre állt volna a Tisza-kormány részére. A szakértő szerint a kieső energiatermelés pótlására időben fel lehetett volna készülni.