Kétpárti támogatással, 86-11 arányban fogadta el az amerikai szenátus a néhai Lindsey Graham szenátorról elnevezett oroszellenes szankciós csomagot – számolt be a CNN.

A jogszabály Vlagyimir Putyin orosz elnökre, az orosz oligarchákra, az állami vállalatokra, valamint az orosz védelmiipari bázist támogató külföldi cégekre is kötelező szankciókat írna elő.

Emellett akár százszázalékos vámot vetne ki az orosz nyersolaj és földgáz öt legnagyobb importőrére – köztük Kínára, Indiára, Franciaországra, Japánra, Magyarországra és Belgiumra –, a végleges vámszint meghatározását pedig Jamieson Greer amerikai kereskedelmi főképviselőre bízná.

A pótlólagos vámot az érintett, orosz energiahordózókat vásároló országból az Egyesült Államokba érkező valamennyi árura kivetnék.

A földgáz és a kőolaj esetében is szinte biztos, hogy Magyarország is a listán szerepel, mert már júliusban a Szenátus a Reutersnek az érintettek között említette. Ugyanakkor a törvény nem ezt a listát betonozza be: a hatálybalépést megelőző legutóbbi 12 hónap importját kellene figyelembe venni, majd 180 naponta frissíteni a rangsort.

Mentesülhetnének a büntetővámok alól azok az országok, amelyek Oroszország teljes földgázexportjának kevesebb mint 15 százalékát importálják, és ezzel párhuzamosan érdemben csökkentik az orosz gáztól való függőségüket.

A kivétel Magyarország szempontjából különösen fontos lehet, mivel a törvényjavaslat támogatói által ismertetett jelenlegi rangsor szerint Magyarország az orosz földgáz öt legnagyobb importőre között szerepel, így elvileg a büntetővámok hatálya alá kerülhetne.

A mentesség feltétele azonban nem azt vizsgálná, hogy a magyar gázimporton belül mekkora az orosz forrás aránya – ez az Európai Bizottság szerint 2025-ben még 74 százalék volt –, hanem azt, hogy a Magyarország által megvásárolt mennyiség eléri-e Oroszország teljes éves földgázexportjának 15 százalékát. Mivel a magyar import ennek csak töredékét teheti ki, az első feltétel várhatóan teljesülne.

Bizonytalanabb a helyzet a második kritériummal, amely szerint az országnak „jelentős lépéseket” is kellene tennie az orosz gázimport csökkentésére. Az Európai Bizottság júniusi országjelentése ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy Magyarország ugyan kötött új, amerikai és uniós vállalatokkal hosszú távú gázbeszerzési szerződéseket, amelyek a szállítások megindulása után az éves hazai fogyasztás mintegy 12 százalékát fedezhetnék, összességében azonban csak korlátozott előrelépést tett az orosz energiafüggőség mérséklésében.

Így ha a javaslat jelenlegi formájában törvénnyé válna, Magyarország gázimportja miatt akár a célországok közé is kerülhetne, de jó eséllyel hivatkozhatna a külön erre létrehozott kivételre.

Ennek alkalmazása végső soron attól függhetne, hogy Washington elegendőnek ítéli-e a magyar diverzifikációs lépéseket.

Magyarország kitettsége az olaj esetében még nagyobb, mint a földgáznál: 2025-ben mintegy 5-5,5 millió tonna, napi átlagban hozzávetőleg 100-110 ezer hordó orosz kőolaj érkezett az országba, és az Európai Bizottság szerint az orosz forrás részaránya már meghaladta a teljes magyar olajimport 90 százalékát – idén ezt árnyalta a Barátság kőolajvezeték leállítása, amely miatt alternatív forrásokból is érkezett olaj hazánkba. Ami viszont fontos a mostani amerikai törvényjavaslat értelmezéséhez:

az olajnál nincs a gázhoz hasonló 15 százalékos mentességi szabály, ezért a magyar kitettség jogilag is jóval problémásabb lehet.

Még egy enyhítő körülmény itt is van: a szankciók első alkalmazásánál annak az országnak kellene büntetővámot kapnia, amely a hatálybalépést követő 30. naptól kezdve is tudatosan új orosz olaj- vagy gázvásárlásokat hajt végre. Emellett Donald Trump elnök kivételt biztosíthatna egyes országoknak, de részletesen kellene indokolnia, hogy ez miért az Egyesült Államok érdeke.

Graham halála átírta a helyzetet

Lindsey Graham egy nappal a halála előtt Kijevben, az utcán felsorakozott tankok előtt jelentette be, hogy a Fehér Házzal és a szenátusi támogatókkal sikerült megállapodásra jutnia a több mint egy éve tartó tárgyalások végén. Halálát követően kollégái az ő "méltó örökségeként" sürgették a csomag elfogadását. Roger Wicker, a szenátus fegyveres erők bizottságának elnöke Graham "legnagyobb eredményének" nevezte a jogszabályt.

A július 28-i előzetes szavazás a szenátor washingtoni temetését követő órákban kezdődött, a szertartáson részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki ezt követően a Capitoliumban találkozott a szenátorokkal, majd a karzatról követte figyelemmel az eljárási szavazást. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat nemcsak Oroszország háborús finanszírozásának megállítása szempontjából kulcsfontosságú, hanem határozott jelzés Európa és Ukrajna számára is.

A csomag 2025 áprilisában nyilvánosságra hozott eredeti szövege még ötszázszázalékos minimális vámot tartalmazott, lényegesen kevesebb kivétellel.

A több mint tizenöt hónapos egyeztetési folyamat során a vámszintet jelentősen mérsékelték, a végrehajtási hatáskört pedig az elnök helyett közvetlenül a kereskedelmi főképviselőre ruházták át. A szavazást megelőző hetekben egyes szenátorok – köztük Elizabeth Warren – aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a kormányzat újabb vámkivetési jogköröket kap. Végül csupán egyetlen, a vámszabályok módosítására irányuló indítványról szavaztak, de ezt a szenátus elutasította.

A törvényjavaslatot ezt követően a képviselőháznak is el kell fogadnia, amely jelenleg a nyári szünetét tölti, és legközelebb szeptemberben ül össze.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.