KülföldSzerző: origo 2026. 08. 07. 1 percnyi olvasás
Ángel Aguirrét azzal vádolják, hogy bizonyítékokat tüntetett el az Ayotzinapa-ügyben, amely az ország egyik legsúlyosabb állami botrányává vált.
A 2014-ben történt Ayotzinapa-ügy az elmúlt évtizedben a mexikói állami erőszak, a kartellek és a hatósági mulasztások jelképévé vált. Az eltűnt diákok családjai évek óta követelik a teljes igazság feltárását, miközben számos kérdés továbbra is megválaszolatlan.

A mexikói szövetségi ügyészség közlése szerint Ángel Aguirre letartóztatását azért rendelték el, mert a gyanú szerint megpróbálta eltitkolni az eltűnt diákok sorsának felderítéséhez szükséges bizonyítékokat. Aguirre 2011 és 2014 között vezette Guerrero államot, majd néhány héttel a diákok eltűnése után lemondott tisztségéről.
A mexikói főügyész, Ernestina Godoy szerint az új nyomozás során olyan vallomások kerültek elő, amelyek alapján Aguirre utasítást adott egy biztonsági kamera felvételeinek eltávolítására, illetve az ügyhöz kapcsolódó bizonyítékok megsemmisítésére.
„Ez nem elszigetelt eset vagy technikai hiba volt, hanem tudatos művelet, amelyet az állami vezetés legmagasabb szintjeiről szerveztek meg” – közölte Godoy.
A hatóságok szerint a diákokat 2014 szeptemberében Iguala városában támadták meg, amikor egy tüntetésre tartottak. A nyomozások alapján helyi kartelltagok és biztonsági erők együttműködve támadhatták meg őket.
Az Ayotzinapa-ügyben az elmúlt években több tucat embert tartóztattak le, köztük magas rangú tisztviselőket is, ám az eltűnt diákok teljes története továbbra sem ismert. A hatóságok szerint a fiatalokat meggyilkolták, de eddig csak három áldozattól származó maradványokat sikerült azonosítani.
A nyomozást hosszú időn keresztül szabálytalanságok és ellentmondások övezték. A korábbi mexikói kormány, Andrés Manuel López Obrador elnöksége alatt, az esetet „állami bűncselekménynek” nevezte, Claudia Sheinbaum jelenlegi elnök pedig új nyomozati irányokat nyitott meg az ügyben.
Az áldozatok hozzátartozói szerint Aguirre felelősségre vonása fontos lépés lehet, ugyanakkor továbbra is azt követelik, hogy derüljön ki, mi történt pontosan a 43 eltűnt diákkal, és kik voltak azok, akik részt vettek az eltussolásban.