GazdaságSzerző: origo 2026. 08. 07. 2 percnyi olvasás
A teljes fejlesztés becsült költsége 646 milliárd forint.
Elkészültek a tervek a balatoni térség komplex víziközmű-fejlesztéséhez, a tervezés négy év alatt 3,2 milliárd forintba került, és mai áron 646 milliárd forintból, 5-10 év alatt valósulhat meg – tájékoztott a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) pénteken.

A 2026. augusztus 12-én záruló, európai uniós forrásból és hazai társfinanszírozással megvalósult projekt eredményeként rendelkezésre állnak azok a tervek, dokumentumok – engedélyezési tervdokumentációk, környezeti hatástanulmányok, stb. –, amelyek lehetővé teszik a balatoni környék ivóvízminőségének fejlesztését, a régióba juttatható többletvízmennyiség biztosítását, valamint a felszíni vízkivételi művek kiváltását – derül ki a DRV közleményből és tájékoztató dokumentumaiból.
A víziközműveket üzemeltető társaság évtizedek óta kiemelt ügyként kezeli a Balaton és térsége állami tulajdonú víziközmű-infrastruktúrájának fejlesztését
– hangsúlyozzák a közleményben. A fenntartható vízgazdálkodást és a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését is célul kitűző tervek elkészítéséhez a szükséges forrást a KEHOP, majd a KEHOP Plusz uniós támogatási rendszer biztosította – tették hozzá.
A projekt keretében a tervezési és műszaki előkészítési feladatokokat végezték el a Balaton-régió hosszú távú, fenntartható és gazdaságos ivóvízellátásához.
Az első fő feladat a víziközművek szükséges rendszer-optimalizálásához, fejlesztéséhez, átalakításához, távfelügyeletéhez szükséges tervek elkészítése volt. A második az ivóvíz-irányelvből adódó kötelezettségeket kielégítő rendszer-átalakítások megtervezése. A harmadik a meglévő rendszerek átalakításához, optimalizálásához, illetve a felesleges rendszerelemek felszámolásához szükséges tervek elkészítése az ellátásbiztonság és a településeken végbement változások figyelembevételével. Végül a hálózati ivóvízveszteség csökkentését szolgáló átalakítások megtervezése következett.
A projekt részeként elkészült a nyirádi, a kincsesbánya-rákhegyi, a várpalota-inotai és a murai vízbázis, valamint az ezekhez kapcsolódó regionális vezetékek és műtárgyak objektumainak és közműelemeinek méretezése és tervezése, a balatonújlaki és a balatonfüredi szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésének és rekonstrukciójának, valamint
a kapcsolódó 20 szennyvízátemelő és 104 kilométernyi szennyvízvezeték felújításának tervdokumentációja
– sorolták a közleményben. Része volt a projektnek az energiahatékonyságot szolgáló létesítmények – a nyirádi, a vonyarcvashegyi és a keszthelyi megújulóenergia-termelő naperőművek – terveinek elkészítése is.