Nincs már szükség a lakosság önkéntes fogyasztáscsökkentésére, köszönhetően az időjárás pár fokos mérséklődésének; szombattól a hőségriasztás harmadfokúról másodfokúra csökken – jelentette be Magyar Péter a kormányzati sajtótájékoztatón a védelmi munkacsoport döntéseire hivatkozva. A miniszterelnök azonban hozzátette, az időjárási körülményektől függően még visszavezethetnek olyan intézkedéseket, mint a vasúti teherforgalom korlátozása vagy a távmunka bevezetése az állami szférában. Magyar Péter jó hírként közölte azt is, hogy jelentősebb mennyiségű eső érkezett a Duna vízgyűjtő területeire, amivel stabilizálódhat a folyó vízszintje.

Magyar Péter szerint stabilizálódott a helyzet a Paksi Atomerőműben is, de vizsgálják az átmeneti megoldásokat arra az esetre, ha tartósan alacsony maradna a vízállás. Ezen kívül feltárják azt is, milyen vízügyi fejlesztések maradtak el az elmúlt években. A kormányfő úgy fogalmazott, az Orbán-kormány 16 év alatt nem tett eleget az ország energiaellátásának biztonságáért, miközben új beruházásokkal terhelte a rendszert. Magyar Péter történelmi hibának nevezte, hogy szerinte „százmilliárdokat költöttek propagandára, reklámokra, haveri klubok finanszírozására” az energetikai fejlesztések helyett. 

Több vészforgatókönyvvel készül a Mavir, sokáig tarthat az atomerőmű újraindítása

Magyar Péter szerint zajlik Paks 2-nek az átvilágítása, amelynek eddigi részeredményei szerinte nem túl biztatók. Úgy fogalmazott, vizsgálni kell, számoltak-e a tervezésnél a Duna alacsony vízállásának kockázatával, ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van atomerőműre. Azt is elmondta, hogy halvány esély van egy újabb turbina hétfői beindítására, mivel a jelenlegi helyzet jelentős veszteséget okoz a költségvetésnek és a vállalatoknak. Hozzátette, a betonöntés már megkezdődött a beruházásnál, majd elárulta, hogy a projekt kapcsán vizsgálni kell Szijjártó Péter és más korábbi kormánytagok felelősségét is, többek között a felvett hitelek és az orosz kapcsolat miatt.

Azt egyelőre nem lehet megmondani, mikor indulhat újra teljes kapacitással a Paksi Atomerőmű, mivel a Duna vízállására csak rövid távú előrejelzések készíthetők. Ha nem találnak a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő átmeneti megoldást, akár több mint egy hónapig is eltarthat az újraindítás. Szerinte Paks kiesése jelentős többletköltséget okozna a magyar gazdaságnak. A Mavir több vészforgatókönyvvel készül arra az esetre, ha az utolsó paksi turbina is leállna. Paks hűtésére 3-4 megoldási javaslat készülhet, a hétvégén pedig már várhatók az első konkrétumok.

A hőhullám megmutatta, hogy Magyarországot is elérte a klímaválság – jelentette ki a miniszterelnök, ezért szerinte nem lehet folytatni az előző kormány tétlenségét. 868 milliárd forintos uniós energetikai forrást nyitnak meg, amelyből hálózat- és alállomás-fejlesztések valósulhatnak meg, különösen az ország északi részén.

Sejtelmes, mégis sejthető bejelentés az államfői jelöltekről

Hosszú évek után megnyitják az utat a szélenergia előtt is: augusztus 31-ig pályázatot írnak ki 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitásra, 2030-ig 4000 megawattnyi kapacitással kell rendelkezni. A kormányfő szerint a szélenergia kapcsán korábban félrevezető kampány zajlott, miközben a kapacitásbővítés szerinte elengedhetetlen. A naperőművek fejlesztését ugyanakkor alapvetően jónak nevezte, de kifogásolta, hogy nem épült ki elegendő tárolókapacitás. Szerinte emiatt napközben, kedvező időjárás esetén túltermelés alakul ki, miközben megfelelő tárolással a mostani energiaválság hatásai is enyhíthetők lettek volna.

Egy későbbi kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy a Facebook-oldalán van közös fotója a meg nem nevezett jelöltekkel; ez alapján Fülöp Botond (a Vidéki Prókátor) és Baka András lehet a két legnagyobb esélyes. Volt közös fotója Romsics Ignáv történésszel is, ő azonban éppen lapunkkal közölte, hogy nem vállalná az államfői felkérést. (Zárójelben tesszük hozzá, van fotója Max Verstappen négyszeres világbajnok Forumla-1-es pilótával is, de ő holland állampolgár, így nem lehet magyar köztársasági elnök.)

Lapunk helyszínen lévő tudósítója a kormány klímatervével kapcsolatban kérdezett, hogy a kabinet milyen milyen kibocsátáscsökkentési pályát tervez. Magyar Péter erre nem tudott pontosan válaszolni (az is bezavart, hogy a miniszterelnök éppen a kérdés elhangzásakor kapott SMS-t a Slovnaft pozsonyi finomítójában történt robbanásról), de ígéretet tett rá, hogy írásban megválaszolja a kérdést. Kollégánk a vízügyi cselekvési tervről is kérdezte a miniszterelnököt, amire az alábbi választ adta:

A rövid távú tervet tárgyalta a kormány, a másik előkészítés alatt van. Amint elfogadjuk, bejelentjük, hogy milyen pályázati lehetőségekkel, milyen döntésekkel jár. Összefügg az energiatervvel is

– fogalmazott Magyar Péter.

A kétnapos kormányülés legfontosabb döntései

• NVVH – A kormány biztosítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításához szükséges forrásokat. Az intézmény az elnök és négy alelnök megválasztása után kezdheti meg működését, a pályázatokat augusztus 16-ig lehet benyújtani, a jelöltekről pedig még a hónapban dönt a parlament. Az NVVH a későbbiekben kizárólag az Országgyűlésnek számol majd be, a kormánytól függetlenül működik.
• SZUPERELŐLEG – Megerősítik a Nemzeti Agrárkamara politikai függetlenségét, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokkal és kamarai biztossal. A kamara a nehéz helyzetben lévő gazdálkodók tagdíját is elengedheti, ami mintegy 400 ezer termelőt érint. Szeptembertől az aszálykárokat elszenvedett gazdák szuperelőleget kapnak, erre több mint 100 milliárd forintot fordít a kormány.
• EGÉSZSÉGÜGY 1 – 2027. június 30-ig meghosszabbítják a krónikusbetegség-menedzsment programot, amely a leggyakoribb krónikus betegségekben szenvedők magas szintű háziorvosi gondozását segíti. Az elszámolási szabályokat is rugalmasabbá teszik: a korábbi 100 százalék helyett már a kezelési terv 75 százalékos teljesítése is elegendő ahhoz, hogy a praxis mentesüljön a visszafizetési kötelezettség alól. A háziorvosok ezután az elvégzett munka arányában kapnak támogatást.
• EGÉSZSÉGÜGY 2 – Magyarországon továbbra is kiemelkedően magas a daganatos halálesetek száma, miközben az ingyenes szűréseken való részvétel az uniós átlag alatt van, ráadásul csökkenő tendenciát mutat. A kormány ezért elfogadta a szűrési rendszer átfogó átvilágításáról és átalakításáról szóló előterjesztést. Az egészségügyi miniszter és a miniszterelnök emellett úgy döntött, hogy mindketten részt vesznek szűrővizsgálatokon, ezzel is példát mutatva.
• REPTÉR – Összesen 5,5 milliárd forinttal segíti a kabinet a debreceni, sármelléki és pécs–pogányi repülőterek működését. A támogatásra a fizetésképtelenség és 250 munkahely megszűnésének elkerülése miatt van szükség. A repterek átvilágításával Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert bízták meg, hogy kiderüljön, miként tehetők hosszú távon fenntarthatóvá.
• ÁTLÁTHATÓSÁG – A Tisza-kormány tovább erősíti a közpénzek átláthatóságát: az uniós források felhasználásában érintett, közfeladatot ellátó szervek egy nyilvántartásban teszik közzé a szükséges információkat. Az adatok bárki számára ingyenesen hozzáférhetők lesznek, a döntés augusztus 26-án lép hatályba.
• TŰZIFA – A kormány szeptember 15-től27 százalékról 5 százalékra csökkenti a tűzifa és hasonló termékek (pellet, brikett, faszén) áfáját. A miniszterelnök szerint az állami erdőgazdaságoknál megfelelő mennyiségű készlet áll rendelkezésre, a szociális tűzifakeret emeléséről pedig hamarosan döntés születhet.
• CIRKUSZ – 2027-től szigorítják a cirkuszokban tartott vadon élő állatokra vonatkozó szabályokat. Bizonyos fajok tartása és szerepeltetése teljesen tilos lesz, mivel ez nem egyeztethető össze a modern állatjóléti elvekkel. Eddig csak részleges tiltás volt érvényben.

A sajtótájékoztatón továbbá arról beszélt újságírói kérdésre Magyar Péter, hogy „túl van lihegve” a vita, miután egy facebookos kommentje után döntött úgy a közmédia vezetősége, visszavonja az egy nappal korábban az M1 Híradó főszerkesztőjének kinevezett Hajdú Gábor munkaszerződését. Hangsúlyozta, hogy nem adott utasítást ebben az ügyben, és amúgy sem ismeri a vezetőket. Ide kapcsolódva az MCC alapítvánnyal kapcsolatos kérdésre azt mondta, hogy hiába lett időközben állami tulajdonú a Mandiner, ott tovább folyik a propaganda, ami bizonyítja, hogy nem irányítja a média működését. Közölte továbbá, áttekintik az alapítvány korábbi tevékenységét és közfeladatait, miközben arról is egyeztetnek, hogy az MCC egyes részei mely minisztériumokhoz kerülhetnek. A Libri jövőjéről még nincs döntés, az állam osztalékot kap utána, ugyanakkor várhatóan lesznek olyan vagyonelemek, amelyeket értékesítenek.

Arra a kérdésre, hogy megfontolták-e az augusztus 20-i tűzijáték elhalasztását a miatta felmerülő sűrű locsolás miatt, azt válaszolta, hogy ebben még nem született döntés, addig még viszonylag sok idő van, de azt ismét hangsúlyozta, hogy a korábban lekötött 17 milliárdos forintos szerződés helyett jelen állás szerint 4 milliárd forintból valósítják meg. Hozzátette, tudomása szerint környezetbarátabb lesz az eddigiekhez képest az idei tűzijáték.

Magyar Péter az „aranykonvoj-üggyel” kapcsolatban elárulta, zajlanak a vizsgálatok, de arra számít, ha megválasztják az új legfőbb ügyészt, több információ derülhet ki.

A kormányzati sajtótájékoztatóról percről percre tudósításban közvetítettünk, ennek a linkje ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Köböl Anita, Magyar Péter és Magyar Éva 2026. augusztus 7-én. Fotó: Kertész Renáta / Index)