Ismét hatalmas meglepetést okoztak az inflációs adatok, az áremelkedés még annál is alacsonyabb volt, mint amit az elemzők vártak, és csak 1,2 százalék volt júliusban. A júniusi érték 1,7 százalék volt. De mindez csak az éves összehasonlítás, mert havi szinten 0,1 százalékos árcsökkentést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez évtizedes mélypontnak számít, utoljára 2016 novemberében volt ennyire enyhe  drágulás.

Besegített az erős forint és a szezonális leárazások

Az élelmiszerárak havi és éves alapon is mérséklődtek, ami több termék, például a húsok vagy a zöldségek, gyümölcsök, árváltozásának az eredménye. Emögött elsősorban a forint árfolyamának erősödése húzódik meg, ami az importárakon keresztül az aszályhelyzet miatti gyenge termés ellenére is lenyomta a fogyasztói árakat – írta elemzésében Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Hozzátette, hogy a ruházkodási cikkek árai is érdemben csökkentek júliusban, ez azonban alapvetően a szezonális átárazásoknak tudható be. A tartós fogyasztási cikkek havi ármérséklődésében szintén a forint alakulása játszott szerepet. Szintén visszafogta a havi inflációt az üzemanyagok ára, ami egy hónap alatt – a világpiaci kőolajárak mérséklődése nyomán – 1,3 százalékkal csökkent. Hozzátehetjük, azóta már jócskán emelkedtek az árak, majd az elmúlt napokban a benzin literenkénti átlagára ismét a korábbi védett ár, 595 forint alá került.

A szolgáltatások drágultak

A kedvező folyamatokat ugyanakkor részben ellensúlyozta a szolgáltatások árának emelkedése, havi alapon 1,6, míg éves szinten 4,7 százalékos drágulást regisztrált a KSH. Havi szinten az árnövekedést érdemben felfelé hajtották a szokásos turizmushoz köthető áremelések az üdülési szolgáltatásoknál, amely kapcsán viszont kiemelendő, hogy a belföldi árak nőttek gyorsabb ütemben. Drágultak a kulturális szolgáltatások, illetve a hírközlési szolgáltatások is. Utóbbi esetében júliussal lejárt a kormányzati megállapodás, amelynek keretében a telekommunikációs cégek tavaly és idén év elején elhalasztották inflációkövető áremelésüket, de ez húzódik meg az egyéb szolgáltatások havi 2,7 százalékos drágulása mögött is, a banki díjakon keresztül.

Ez lehetett a mélypont, augusztusban már nagyobb drágulás várható

Júliussal elérhette a mélypontot az infláció Molnár Dániel szerint, aki a következő hónapokban az infláció emelkedését várja, jelentősebb tényezők ebben:

• az üzemanyagárak emelkedése,
• a szerencsejáték
• vagy a taxiszolgáltatás drágulása.

Bizonytalanságot jelent még az iráni háború kimenetele és azon keresztül az energia-, kiemelten is az üzemanyagárak alakulása, illetve az árrésstopok kivezetésének időzítése, amelyről továbbra sem született döntés. Összességében azonban az év végéig a jegybanki cél alatt maradhat az infláció, így éves átlagban 2 százalék körül alakulhat, amelyet jövőre 3 százalékos áremelkedés követhet.