Az extrém időjárással járó mostani helyzet arra is rávilágít, hogy az elmúlt tizenhat évben nem történt meg a szükséges felkészülés. Orbán Anita a Facebook-oldalán azt írta: „a víznagyhatalmi szemlélet és az a feltételezés, hogy Magyarország jelentős édesvízkészletei önmagukban elegendő biztonságot jelentenek, hosszú időre háttérbe szorította a szükséges beruházásokat és az alkalmazkodási intézkedéseket. Azt hiszem, ma már mindenki számára világos, hogy ez a megközelítés téves volt".

A miniszter szerint

Magyarország sem tudja elkerülni ezeknek a folyamatoknak a hatásait, ezért fel kell készülnünk az alkalmazkodásra, a Külügyminisztérium feladata pedig, hogy figyelemmel kísérje a nemzetközi folyamatokat, segítse Magyarország felkészülését a klímaváltozás hatásaira, és átvegye azokat a bevált nemzetközi megoldásokat, amelyekből mi is tanulhatunk – fogalmazott a külügyminiszter.

Mint írta, javasolni fogja, hogy az extrém időjárással járó régiónkat érintő hatás – legyen szó aszályról, hőségről, vízhiányról vagy éppen áradásról –- a soron következő, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot tömörítő C5-együttműködés magyarországi ülésének is kiemelt napirendi pontja legyen.

Hozzátette, kezdeményezni fogja, hogy kollégáival közösen tekintsék át, milyen regionális együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait a felsorolt országok minél eredményesebben tudják mérsékelni.

„A lehulló csapadék mennyiségére nincs ráhatásunk, de arra igen, hogy a csökkenő mennyiségű, Magyarországra érkező vízkészletek a lehető legjobb minőségben érkezzenek hozzánk és hogy ezekkel felelősen bánjunk" – fogalmazott.

Ez a szemlélet fogja meghatározni a kétoldalú és a regionális együttműködéseket, és ez a megközelítés irányadó a szomszédos országokkal folytatott együttműködésben is, hiszen közös vízkészleteink megóvása csak határokon átnyúló összefogással lehetséges – írta Orbán Anita.