Ezt pénteken közölte a TASZSZ hírügynökség Alekszandr Zsuralvljovra, a Rogyina parlamenti képviselőjére hivatkozva. A kereset több hírügynökség szerint is megérkezett a bíróságra.

A Jabloko pártot, amelynek jelöltlistáját július 29-én regisztrálta az Központi Választási Bizottság,

bírálatok érték amiatt, hogy tagjai egyszer sem keresték fel az ukrajnai „különleges katonai művelet”,

magyarán az ukrajnai háború övezetét, és mert emigrációban élő olyan ellenzékiek buzdítottak szavazásra a párt jelöltjeire, mint Julija Navalnaja, Ilja Jasin, Vlagyimir Kara-Murza, Ljubov Sobol, Makszim Reznik és Oleg Orlov.

A Jabloko az egyetlen, még létező párt Oroszországban, amely ellenzi az ukrajnai háborút. A Jabloko programjában szerepel az azonnali tűzszünet követelése, a nukleáris eszkaláció megakadályozása, a diplomácia és a tárgyalások, a tájékoztatás szabadsága, valamint az elnyomás megszüntetése.

A szeptemberi parlamenti választásokon a hatalompárt, az Egyesült Oroszország mellett elinduló többi párt lényegében mind a Kreml kreálmánya, vagy az ő jóváhagyásával működik. Az 1993-ban alapított, szociálliberális Jabloko az egyetlen, amely még valódi ellenzéki alternatívát tud kínálni. A párt tagja volt a 2000-es évek elején Alekszej Navalnij is, akit 2024-ben szibériai börtönében megmérgeztek.

Borisz Nagyezsgyin korábbi Duma-képviselő, aki 2024-ben még el akart indulni az elnökválasztáson Vlagyimir Putyinnal szemben, hétfőn Párizsból jelentkezett be, miután korábban eltiltották a szeptemberi parlamenti választásokin való indulástól. Nagyezsgyint ezt megelőzően „külföldi ügynöknek” nyilvánították, és rövid időre le is tartóztatták, ezután menekült Nyugatra.

Címlapkép: a Jabloko párt 23. kongresszusa 2026. június 27-én. Forrás: Yabloko.ru / Wikimedia Commons