Az elmúlt években megszoktuk, hogy az inflációs adatok kellemetlen híreket hoznak: emelkedő árakat, szárnyaló élelmiszerszámlákat vagy egyre drágább üzemanyagot. Hosszú idő óta most először lehet azonban pozitív kontextusban beszélni Magyarország inflációjáról, amely tízéves mélypontra süllyedt. Szakértők elmagyarázzák, mi áll a zuhanás mögött – és mi várhat rájuk a következő hónapokban és években.

Még a szakértőket is meglepte az alacsony infláció

A közvélemény elmúlt évekbeli árakkal kapcsolatos tapasztalatai – bár Orbán nominálisan többet keresett volna: csak túl szívesen dicsekednénk vele – a pénzünk valahogy egyre kevesebbet vásárolt. A magas bérnövekedés még nagyobb áremelkedéssel járt együtt, egyes ágazatok mérhetetlenül drágává váltak. Az ingatlanpiac önmagában is elegendő a lényeg illusztrálására.

Sok év után most először tapasztalhatják a vásárlók, hogy bizonyos esetekben a pénzük tovább megy. Ennek egyik oka, hogy tíz éves mélypontra süllyedt a magyar infláció – ez a fejlemény a magyar szakértőket is meglepte. Az éves infláció júliusban mindössze 1,2 százalék volt, ami jóval elmarad a korábban prognosztizált 1,5 százaléktól. A portfolio.hu szerint Magyarországon 2016 óta nem volt ilyen alacsony az infláció. Elemzők júliusban 1,5 százalékos éves inflációt vártak a júniusi 1,7 százalékos, a májusi 1,8 százalékos és az áprilisi 2,1 százalékos adatok után.

A gazdasági hírportál három tényezőnek tulajdonította az infláció meredek lassulását:

1. az élelmiszerárak kedvező tendenciái;
2. nyugodtabb üzemanyagviszonyok piacokon;
3. erős forint.

Aggodalomra ad okot

A lap arra is rámutatott, hogy a maginfláció nem alacsony, 0,3 százalékkal emelkedett. Az infláció ráadásul a hatóságokon kívül eső tényezők – külső erők, amelyek a jövőben változhatnak – miatt zuhant.

A szolgáltatások is jelentősen drágultak. A nagy távközlési és pénzügyi szolgáltatók most emelték áraikat a választások előtti „visszafogottság” után, az előző kormány kérésére. A portfolio.hu szerint ez „kisebb ársokkot” okozott a szolgáltatói szektorban.

A jegybank a jövőben tovább csökkentheti a kamatokat – közölte az iroda. Az óvatosságra legfeljebb csak a viharos geopolitikai fejlemények és az energiapiacok volatilitása adhat okot.

Mire számítanak a szakértők?

Regős Gábor, a forint vezető közgazdásza a Gránit Fundations erős üzleti bizalmának gyengülését mondta el. együttesen visszafogott inflációs környezetet teremtettek – írja az MTI. A Magyar Nemzeti Bank ezért a forint tovább gyengülése esetén is 5 százalékra csökkentheti az alapkamatot szeptemberben.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a júliusi adat éves mélypontnak bizonyulhat. Az infláció augusztustól emelkedhet, de várhatóan a jegybank 3 százalékos célja alatt marad.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a bruttó bérek emelkedése megemelte a szolgáltatások költségeit. Arra számít, hogy az infláció az év hátralévő részében 2 százalék alatt marad, az éves átlag pedig 1,8 százalék körül alakul.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemző Központ vezető elemzője szerint az aszály okozta rossz termés az élelmiszerárakat is befolyásolhatja. A jelenlegi energiaválság eközben arra kényszeríti a vállalatokat, hogy újraértékeljék energiaköltségeiket. Előrejelzése szerint az infláció jövőre felgyorsul, és eléri a 3 százalékot.

Rekordesés az élelmiszerekben

A Nemzeti Kereskedelmi Szövetség kiemelte az élelmiszerárak 4,4 százalékos esését, ami szinte biztosan rekordnak számít. A csökkenést nem az árrésplafon, hanem a forint kedvező árfolyama, valamint a pozitív hazai és nemzetközi piaci folyamatok okozták. Ezek bőven ellensúlyozták a növekvő energiaköltségekből adódó növekedést.