A belügyminiszter a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta: ő olyan miniszter, akitől lehet kérdezni, és akinek döntéseit következmények nélkül lehet kritizálni. Célja a párbeszédre épülő vezetési kultúra kialakítása, valamint az, hogy a dolgozók véleménye ténylegesen megjelenjen a döntéshozatalban.

A miniszter szerint a belügyi szerveknél az elmúlt 16 év után időre van szükség a szemléletváltáshoz. Elmondta, hogy hivatalba lépése óta számos visszajelzést kapott a rendvédelmi dolgozóktól, ezek alapján

Bejelentette: nem egyszeri juttatásban, hanem a teljes bértábla átalakításában gondolkodnak, amely érezhető béremeléssel és akár több szabadnappal is járhat. A reform minden állománycsoportra kiterjedne: a hivatásosokra, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra és más munkavállalókra is. Kiemelte, hogy meg kell szüntetni az összecsúszó bértáblák okozta igazságtalanságokat, ugyanakkor a megvalósítás időpontját a költségvetési lehetőségek befolyásolják.

A létszámhiány a legnagyobb probléma

A miniszter megerősítette: közel kilencezer rendőr hiányzik az állományból, miközben évente 600–800 fővel többen távoznak, mint ahányan belépnek.

Emellett a minisztérium csökkenti az adminisztratív terheket, ismét engedélyezi a szolgálat alatti mobiltelefon-használatot, valamint javítani kívánja a szolgálati ruházat minőségét, amelynek megújítása várhatóan 2027 végére vagy 2028 elejére fejeződhet be.

Nem a fizetés az egyetlen szempont

Pósfai szerint a rendvédelemben nem kizárólag a fizetés számít, hanem a munkakörülmények és a vezetői kultúra is. Úgy fogalmazott, fontos, hogy a dolgozók megbecsülést érezzenek, és ne kizárólag statisztikai mutatók alapján értékeljék munkájukat. Ennek részeként visszaállították a 24/72 órás szolgálati rendet a végrehajtó állomány számára, amely szerinte különösen a vidékről Budapestre vezényelt rendőrök, tűzoltók és büntetés-végrehajtási dolgozók életét könnyíti meg.

A tűzoltók másodállásával kapcsolatban a miniszter közölte: nem kívánják korlátozni a mellékfoglalkozásokat vagy akár vállalkozások működtetését sem, amennyiben azok nem akadályozzák a szolgálati feladatok ellátását.

Átvilágítják a büntetés-végrehajtást

A bürokrácia csökkentését szintén kiemelt célként nevezte meg a belügyminiszter. Elmondása szerint felülvizsgálják a vezetői szinteket és a párhuzamos feladatokat valamennyi belügyi szervezetnél. A katasztrófavédelem átalakításával 2027 januárjára önálló tűzoltóság létrehozását tervezik, miközben az iparbiztonság és a polgári védelem megmaradna. Emellett átvilágítják a büntetés-végrehajtást, valamint megszüntetnék a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Készenléti Rendőrség feladatköreinek átfedéseit.

A vezetői kinevezésekkel kapcsolatban kijelentette: nem hisz a kollektív felelősség elvében, ezért önmagában nem tekinti kizáró oknak, ha valaki a korábbi kormány idején töltött be vezető pozíciót. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a belügyi szerveknél jelenleg is zajlanak belső vizsgálatok és ügyészségi nyomozások, és ígérete szerint a felelősök nem maradnak következmények nélkül.

Az interjú végén Pósfai Gábor megerősítette, hogy hivatalba lépése óta három alkalommal találkozott elődjével, Pintér Sándorral, elsősorban az átadás-átvétel miatt. Elmondása szerint szakmai tanácsokat nem kapott tőle, és úgy véli, elődje nem az a típus, aki tanácsokkal látja el utódját.

(Borítókép: Pósfai Gábor 2026. július 20-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)