Pósfai Gábor sportot (is) felügyelő belügyminiszter pontban egy hete komoly visszhangot kiváltó bejegyzést posztolt a Facebook-profilján.

„Ha a magyar sportirányítási rendszer megújulásáról beszélünk, úgy kikerülhetetlen a sportági szakszövetségek, sportköztestületek irányításának kérdésköre. Ennek kapcsán mindig felmerül, hogy velük kapcsolatban mi is az állami sportirányítás szerepe. Nevezettek olyan autonóm sportszervezetek, ahol a tagság időről-időre maga dönti el, kit szeretne megválasztani irányítójának vagy vezető tisztségviselőjének. Ebbe a politika elméletileg nem szólhatna bele, az elmúlt évtizedek gyakorlata azonban azt mutatja, a két terület mindig is szoros kapcsolatot keresett és ápolt egymással. Ezért (...) javasolni fogom, hogy aktuális országos poltikai vezető egy bizonyos vezetői szint felett (helyettes államtitkár, államtitkár, miniszter, országgyűlési képviselő) ne tölthessen be semmilyen vezető tisztséget nevezett szervezetekben. (Ez érvényes lenne a többségi tulajdonban lévő állami vállalatok vezetőire is.) Átgondolandó, hogy ez az összeférhetetlenségi kérdés ki legyen-e terjesztve a sportegyesületek körére is.”

Államtitkárok, képviselők, helyettes államtitkárok

Ha visszatekintünk a nem is olyan távoli múltba, akkor nyilvánvaló, hogy nagyon is akut problémával állunk szemben. 

• a Magyar Birkózó Szövetség elnöke 2015-től 2026. május 29-ig Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és a Fidesz alelnöke volt. Lemondását a „megváltozott körülményekkel” indokolta.
• a Magyar Tenisz Szövetség élére 2020. július 27-én került Lázár János, aki megválasztása időpontjában a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Lázár a négymilliárd forintos hiányt felhalmozó Szűcs Lajost váltotta – utóbbi a MOHOSZ-nak is elnöke volt afféle álláshalmozóként, erről később teszünk említést. Lázár 2026. május 29-i hatállyal mondott le tisztségéről.
• Kósa Lajos országgyűlési képviselőt, a Fidesz ügyvezető alelnökét, Debrecen polgármesterét 2011. április 29-én választották meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnökének. Posztjáról idén május 22-én mondott le. 
• Schneller Domonkost 2024. május 31-én választották meg a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökének, megválasztásakor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója volt, de korábban 2018 és 2022 között a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt, azelőtt pedig a Fidelitas alelnöke. Schneller a július 9-i tisztújító közgyűlés előtt nem jelöltette magát. 
• A Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke 2014 novemberében Szűcs Lajos lett, aki ekkor a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt. Szűcs 2026 májusáig vezette a MOHOSZ-t, amikor lemondott.
• Semjén Zsolt május 15-én lemondott az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki tisztségéről. Semjén ezt a pozíciót másfél évtizedig töltötte be, lemondását ő is a „megváltozott körülményekkel” magyarázta. Semjén a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, az idei parlamenti választásokig miniszterelnök-helyettes volt. 
• Speciális a Magyar Kézilabda Szövetség helyzete. Ilyés Ferenc, az egykori világklasszis átlövő 2023. április 14. óta tölti be a tisztséget, ekkor vette át a pozíciót Kocsis Mátétól, aki 2018 és 2026 között a Fidesz frakcióvezetője volt. 

Néhány klubnál még tartja hadállásait a Fidesz

Ha a sportszövetségek éléről el is tűntek a politikusok, sportklubok élén még állnak néhányan. Lássuk csak:

• A Budapest Honvéd futballklub (ma már Kispest-Honvéd FC) 2025. november 10-én megválasztotta Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminisztert elnökéül. Szijjártó jelenleg is a klub első embere.
• A Ferencvárosi Torna Club elnöke 2011 óta Kubatov Gábor, a  Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos pártigazgatója és alelnöke, májusig országgyűlési képviselő. Utóbbi funkciójáról két hónapja lemondott.
• Deutsch Tamás 2010. május 26. óta tölti be az MTK Budapest elnöki tisztségét. Deutsch akkor a Fidesz európai parlamenti képviselője volt, és ma is az.

No és ott van még egy messziről jelentéktelennek tűnő, de valójában komoly hatalommal bíró ernyőszervezet:

• A Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) elnöki tisztségét 2015 óta ugyancsak Deutsch Tamás tölti be. Az első Fidesz-kormány idején, 1998 és 2002 között a SOSZ nem volt komoly súllyl bíró játékos a magyar sportban, de Deutsch elnöksége alatt olyan jogosítványok birtokába jutott, hogy ma már több pénzt oszt szét az egyesületeknek, mint a sportállamtitkárság. Ráadásul nem a sportszövetségeken keresztül, hanem közvetlenül, az egyesületeknek címezve.

Politikus vagy nem politikus?

Jelenleg ez a helyzet. Van azonban még két sportszövetség, amelynek élén olyan volt politikus áll, akik regnálásuk alatt hosszabb-rövidebb ideig helyettes államtitkárként kormányzati pozíciót töltöttek be. 

• A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke Schmidt Gábor, aki 2016 óta irányítja a szervezetet, és legutóbb a 2024 szeptemberi tisztújító közgyűlésen további négy évre kapott bizalmat, tehát 2028-ig. Schmidt 2022-től az idei parlamenti választásokig a Honvédelmi Minisztérium sportigazgatásért és sportfejlesztésért felelős helyettes államtitkára volt. 
• Csampa Zsoltot 2012 júliusában megválasztották a Magyar Vívószövetség elnökének. Csampa ekkor a Belügyminisztérium önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára, majd később ugyancsak a BM nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára volt. Ma már azonban semmilyen pártbeli tisztsége nincs.

Kettejük közül Csampa pozíciója tűnik problémamentesebbnek. A vívósportból származó információink szerint személye többé-kevésbé – inkább többé – elfogadott a sportágban. Regnálása idején a FIE, a nemzetközi szövetség alelnöki pozíciójába menedzselte Tamás Henriette-t, két felnőtt világbajnokságot rendezett hazánk (2013, 2019), a magyar vívók sikeresek, legutóbb a napokban befejeződött hongkongi világbajnokságon egy arany- és két bronzérmet szereztek. Informátorunk arról tájékoztatott, hogy Csampa nem kampányolt a Fidesz mellett még a választási küzdelem idején sem, nem volt DPK-tag. Az ő mandátuma is 2028-ig szól. És ami nem mellékes, társadalmi munkában végezte és végzi az elnöki teendőket, ezért nem kapott fizetést.

Schmidt Gábor, ahogy mondani szokás, más kávéház. Június 27-én hivatalosan is megszűnt a helyettes államtitkári megbízatása, amit 2022 óta töltött be. Az utóbbi négy évben ő sem főállású elnök volt, akárcsak Csampa. Csakhogy mostanában össztűz alá került a legújabb hírek szerint immár 70 milliárd forintba került Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapító kurátoraként. Igencsak problematikus, hogy az MKKSZ egyik tagszervezetként működő KKNKKA kuratóriumában Schmidt Gábor MKKSZ elnökként és helyettes államtitkárként is tag volt, ami súlyos összeférhetetlenség jele.

Schmidt mellett ugyan a közelmúltban nyílt levélben kiállt az MKKSZ 27 tagszervezete, ám a sportágon belül így is sokan szorgalmaznák távozását. Egy biztos: viharos idők következnek, és nem a Velencei-tavon...

Végül még egy gondolat a politikusok szerepvállalásához a sportszövetségek, sportegyesületek élén, Dénes Ferenc, a jeles sportközgazdászunk szájából:

 (Borítókép: Szijjártó Péter és Csányi Sándor átadja az ezüstérmeket a labdarúgó Magyar Kupa második helyén végzett Mezõkövesd Zsóry FC játékosainak a Puskás Arénában 2020. június 3-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)