EgyébSzerző: euronews 2026. 08. 07. 4 percnyi olvasás
A feketefenyő ékszerbogarat az erdőtüzek vonzzák. Ez a látszólagos paradoxon valójában segíti az erdők helyreállítását, és inspirál egy új korai futótűz-észlelési technológiát.
Már hetek óta pusztító erdőtüzek tombolnak Európa nagy részén. Egész régiókat kell evakuálni, az emberek elveszítik otthonaikat, és újra és újra életek vesznek áldozatot. A tartós hőség tovább rontja a helyzetet. Sok kutató szerint a klímaváltozás fokozza az erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását egyaránt.
A tudomány azonban már régóta nem csak azzal foglalkozik, hogyan lehet eloltani a tüzeket. Azt is vizsgálja, hogy mi történik ezután, és milyen megoldásokat tartogat maga a természet. Itt kulcsszerepet játszik erdeink egy meglehetősen feltűnő lakója: a feketefenyő ékszerbogár.
A feketefenyő ékszerbogár (Melanophila acuminata) azon kevés állatok egyike, amelyek aktívan reagálnak az erdőtüzekre. Amint a tűz kialszik, a leégett területekre repül, hogy ott rakja le tojásait. Lydia Schübel biológus, a Müncheni Állatvédő Egyesület állatjóléti ellenőrző részlegének vezetője elmagyarázza az Euronewsnak, hogy ez miért van így.
"A bogár a lángok felé repül, mert lárvái csak a frissen égetett fákban fejlődhetnek. Az egészséges fáknak olyan védekező mechanizmusai vannak, amelyeket a kis fehér lárvák nem tudnak legyőzni."
Schübel szerint az a figyelemre méltó, hogy az állatok "legalább 80 kilométeres távolságból" képesek észlelni a tüzet.
Évtizedek óta lenyűgözi a kutatókat, hogy a bogár pontosan hogyan talál tüzet. A Bonni Egyetem tudósainak most sikerült kimutatniuk, hogy a rovar szó szerint "hallja" a tüzet.
A bogár testének mindkét oldalán speciális érzékszervekkel rendelkezik. Apró üregekből állnak, amelyek folyadékkal vannak feltöltve. Amikor a tűz hősugárzása eléri ezeket a struktúrákat, a folyadék kitágul és deformálja a finom szőrszálakat. Az idegrendszer ezeket a nyomásváltozásokat nagyjából ugyanúgy regisztrálja, mint a hanghullámokat.
Ez a mechanizmus most az embereken is segít.
A Bonni Egyetem kutatói a 2000-es évek eleje óta azon dolgoznak, hogy a bogár érzékszervét technikai formában reprodukálják. A kutatási terület bionika néven ismert, amelyben a természetben fellelhető megoldások átkerülnek a műszaki alkalmazásokba.
A tudósok egy egyszerű infravörös érzékelőt fejlesztettek ki, amelyet a bogár ihletett. A természetes érzékszerv helyett vékony műanyag lemezt használnak, amely hősugárzás hatására kissé kitágul, és ezt a mozgást továbbítja egy érzékelőnek.
Helmut Schmitz projektvezető a projekt jelenlegi állásáról szóló jelentésében kifejtette, hogy az erdőtüzek csak az Európai Unióban több milliárd eurós kárt okoznak. A lehető legkorábbi észlelésük segíthet megelőzni a pusztító megatüzeket. Hosszú távon tehát a bionikus infravörös érzékelők hozzájárulhatnak a tüzek korai észleléséhez.
A kutatók szerint az első prototípusok mindössze néhány euróba kerültek, ezért lényegesen olcsóbbak voltak, mint a hagyományos infravörös érzékelők. Bár kezdetben nem feleltek meg teljesítményüknek, a kutatók ígéretes megközelítésnek tartják őket.
Sok embert foglalkoztat az a kérdés is, hogy mi történik egy tűz után.
A feketefenyő ékszerbogár az úgynevezett pirofil fajok egyike, olyan állatok, amelyek részesülnek a tűzből. Lárvái az elhalt fán keresztül fúródnak, felgyorsítva annak bomlását.
Lydia Schübel szerint ez gyorsabban juttatja vissza a tápanyagokat az erdőtalajba. A laza holtfa ugyanakkor kedvező feltételeket teremt az új növények számára.
A feketefenyő ékszerbogár nincs ezzel egyedül. "Németországban más pirofil állatfajok közé tartozik a négypettyes földi bogár, a gödörbogár, a fenyőkéreg és a füstlégy" - mondta Schübel az Euronews-nak.
Világszerte fontos segítőinek számítanak az erdők megújulásában.
Egyes növények is alkalmazkodtak a tűzhöz, mondja Schübel. Egyesek különösen tűzálló tulajdonságokkal rendelkeznek, míg mások csak intenzív hőhatás után nyitják ki maghüvelyeiket, elősegítve az erdők gyors növekedését.
Még bizonyos madárfajok is részesülnek átmenetileg a megváltozott élőhelyekből. Az olyan fajok, mint a nyáj, a fapipa vagy a vörös rózsa, elhalt fákat használnak fészkelőhelyként, és különösen könnyen találnak táplálékot a nyílt területeken.
Az erdőtüzek továbbra is természeti katasztrófák, amelyek általában pusztító következményekkel járnak. Ugyanakkor azt is megmutatják, hogy az ökoszisztémák mennyire ellenállóak, és mennyit lehet tanulni a természettől. Ironikus módon egy tüzet keresni induló bogár a jövőben segíthet a lángok korábbi észlelésében, és korlátozhatja hatásukat.