A Magyar Péter miniszterelnök által szerdán bejelentett, 868 milliárd forintos átfogó energiafejlesztési terv egy közbülső lépcső az uniós források terhére megvalósítandó, illetve az év végére ígért új energiastratégia által kijelölendő feladatok között. A döntően a hálózatfejlesztést szolgáló összeg elköltéséről július 29-én már beszámolt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter, miután az Országgyűlés elfogadta az adott uniós forrás felhasználását lehetővé tévő törvénymódosítást.

Eszerint a forrásokat

• az energiahálózat fejlesztésére,
• szélerőművek telepítésére,
• az okosmérők elterjesztésére,
• épületek energetikai korszerűsítésére
• és új geotermikus projektekre

lehet fordítani. A csomag célja, hogy a magyar energiaellátás több forrásra támaszkodjon, és csökkenjen az ország külső kitettsége. A miniszter bejelentése a geotermikus beruházásokra összpontosított, mondván azok eddig gyakran már az engedélyezési szakaszban elakadtak, egyes eljárások pedig éveken keresztül elhúzódtak. 

Szétosztanak 500 milliárd forintot

Magyar Péter szerdai bejelentése az energiahálózat fejlesztése terén hozott újat. Mint közölte, pénteken kihirdetik annak a másfél milliárd eurós pályázatnak az eredményét, amelyen célja a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztése. A miniszterelnök közlése kapcsán fontos leszögezni, hogy nem kizárólag új, hanem az elmúlt években megkezdett és megalapozott projektekről lesz szó. 

Néhány példa a közelmúlt hálózatfejlesztéseire:

• Az E.ON Hungária csoport több mint 114 milliárd forintból több mint 1800 kilométernyi hálózatot korszerűsített. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 megawatt többletkapacitás jött létre.
• Az Opus Titász több mint 41 milliárd forintot költött hálózatfejlesztésre az RRF program keretében, a pénzből rugalmasabbá, biztonságosabbá és a megújuló energiaforrások fogadására alkalmasabbá tette villamosenergia-hálózatát.
• Az MVM Démász 42,9 milliárd forintból tett képessé a hálózatát arra, hogy az, ez év tavaszáig legalább 782 megawattal több naperőmű-kapacitást fogadhasson.
• A nyár elején zárt le a Mavir egy 30,7 milliárd forintos programot, amelynek során bővítette az alállomásai kapacitását és a és 220 kilovoltos távvezetékek terhelhetőségét.

Szigorú feltételek, határidők a hálózatfejlesztési projektek előtt

A kérdéses pályázaton együtt 486 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet hét társaság. Ezek a rendszerirányító (elosztói engedélyes) Mavir és a hat, a villamos energiát a végfelhasználókhoz eljuttató (hálózati engedélyes) elosztótársaság. A kiírás szerint a vállalt fejlesztések révén közel 5 ezer megawattnyi napelem hálózati csatlakozását kell lehetővé tenni. Néhány tudnivaló: 

• A kiírás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF-6.6.1) keretében született.  
• A támogatás az áramelosztóknak a teljes költség legfeljebb 75 százaléka, a Mavirnak maximum 90 százalék.
• A 486 milliárd forintból legalább 2, maximum 7 projekt támogatható.
• A beruházásoknak 2030. december 31-ig el kell készülniük.
• Egy pályázó (vagy konzorcium) legfeljebb 270 milliárd forintra pályázhat.
• Egy megawattnyi időjárásfüggő kapacitás hálózatba csatlakoztatásának a költsége 132 millió forint lehet.

Tárolók, okosmérők, földhőberuházások

A miniszterelnök beszélt az elmaradt tárolókapacitás-bővítések pótlásáról. Mindazonáltal az elmúlt egy-két évben állami támogatással már beindultak ezek a fejlesztések, de tény, hogy a lakossági energiatároló-program éppen parkolópályán van. A több mint 100 milliárdos programot még az előző kormány indította és függesztette fel a túljelentkezés miatt. A folytatás az új kormányra vár.  

Magyar Péter jelezte, hogy az okosmérők telepítése kötelező lesz az évi 4000 kilowattóránál több áramot használó fogyasztóknak, viszont az eszközre bárki ingyen pályázhat.

Jó hír, hogy felgyorsul a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) hálózati csatlakozásának az engedélyeztetése, ahogyan a geotermikus projekteké is. Az előbbi kapcsán az utóbbi években sok panasz érte a hálózati társaságokat, HMKE-tulajdonosok sora kényszerült hónapokat várni. Viszont a földhő-projektek engedélyeztetésén könnyített a területet felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, igaz, nyilván minden rendszert tovább lehet csiszolni.  

Az állam is beszáll a szélprojektekbe

A miniszterelnök közölte, hogy augusztus 31-ig kiírják a szélenergia-kapacitások létrehozását segítő pályázatot. 

A települések a Szent István Vidékfejlesztési Programon keresztül szállhatnak be a szélprojektekbe. Mielőtt furcsállnánk az állami szerepvállalást: az állami MVM-nek is van szélerőműve, ahhoz akvizícióval jutott.

Nem szólt a gázüzemű erőművekről sem Kapitány István korábbi, sem Magyar Péter mostani bejelentése, holott azok is segítenek a villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartásában és a piaci áramkínálat bővítésében. Vélhetőleg azért nem, mert azokat az MVM nem uniós forrásból építi. Az energiastratégia azonban nyilván kitér az ilyen létesítmények majdani szerepére.