GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 06. 3 percnyi olvasás
Két európai uniós forrásból finanszírozott erőműprojekt is komoly akadályokba ütközött, amelyek miatt több százmillió eurós fejlesztési lehetőség került veszélybe.
Románia több százmillió eurós lehetőséget veszített el az energiatermelés korszerűsítésében, miután két európai uniós forrásból finanszírozott erőműprojekt is komoly akadályokba ütközött. Az egyik beruházás teljesen meghiúsult, a másik többéves csúszásban van, miközben az ország energiarendszere egyre nagyobb nyomás alatt áll.
Románia energiapiaci problémái mögött nemcsak a termelési kapacitások hiánya áll, hanem az is, hogy több kulcsfontosságú beruházás nem valósult meg időben. A helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozott fejlesztések közül kettő különösen nagy jelentőségű volt: a craiovai gázerőmű és a konstancai CET Palas korszerűsítése.
A két projekt célja az lett volna, hogy kiváltsa az elöregedett, szén- vagy olajtüzelésű berendezéseket, és modernebb, hatékonyabb gázerőművi kapacitásokkal erősítse a román energiarendszert.
A craiovai beruházás azonban teljes kudarccal végződött. Az Electrocentrale Craiova egy 295 megawattos gáztüzelésű kapcsolt energiatermelő erőművet épített volna, amely egyszerre biztosított volna villamos energiát és távhőt a térség számára. A projekt több mint 162 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapott volna a PNRR keretében, ezt az összeget azonban Románia végleg elveszítette.
A problémák már a kezdetektől jelentkeztek. A finanszírozási szerződés aláírása jelentős késéssel történt meg, majd a kivitelezési pályázatok sem hoztak eredményt. A 2024 márciusa és 2025 áprilisa között lebonyolított két közbeszerzési eljárást is törölték, mivel nem érkezett megfelelő ajánlat.
Sokkoló videó: a románok robbantásokkal próbálják meg megmenteni az atomerőművet, már az elsüllyesztett uszályok sem segítenek
A Duna történelmi apadása miatt rendkívüli beavatkozásra szánta el magát Románia: felrobbantották a Bala-ágban lévő Pârjoaia-sziklát, hogy több víz jusson a csernavodai atomerőműhöz. Az aszály nyomában fellépő vízhozam-csökkenés radikális lépésre késztette keleti szomszédunkat.
Az economedia.ronak nyilatkozó kivitelezők szerint a beruházás költségvetését alulbecsülték, miközben a megvalósítási határidő irreális volt. Egy ekkora energiainfrastruktúra esetében a 2026 augusztusi befejezési elvárás túl szorosnak bizonyult, ezért a cégek nem vállalták a kockázatot.
A finanszírozási szerződés lezárása után Craiova elvesztette az európai támogatást, így a térség továbbra is régi energiatermelő egységekre és kényszermegoldásokra támaszkodik.
Nem járt sokkal jobban a konstancai CET Palas projektje sem. Az új trigenerációs erőmű több mint 40 megawatt villamosenergia-termelő és több mint 50 megawatt hőtermelő kapacitással váltotta volna ki az évtizedek óta működő berendezéseket.
A beruházást szintén a PNRR finanszírozta volna, azonban a projektet hosszú időre visszavetették az intézményi viták, a közbeszerzési fellebbezések és az adminisztratív akadályok. A dokumentáció többször is az önkormányzat és az energiaügyi minisztérium között mozgott, ami több mint két évvel késleltette a tényleges kivitelezés megkezdését.
Közben az építőipari árak jelentősen emelkedtek, ezért a beruházás költségeit és pénzügyi terveit is többször felül kellett vizsgálni.
A két projekt története rávilágít arra, hogy Románia számára nem pusztán a finanszírozás megszerzése jelent kihívást, hanem az is, hogy a rendelkezésre álló forrásokat időben és hatékonyan használja fel.
A felelősség több szinten jelenik meg: az állami vállalatok nem mindig tudtak megfelelő, piacképes pályázati feltételeket kidolgozni, a hatóságok nem tudták felgyorsítani az engedélyezési és közbeszerzési folyamatokat, miközben az uniós határidők sem igazodtak egy erőműépítés valós időigényéhez.
A következmények az egész energiarendszert érintik. A tervezett új kapacitások hiányában Románia kevésbé rugalmasan tud reagálni a fogyasztási csúcsokra, nagyobb mértékben támaszkodhat importra, és drágább megoldásokkal kénytelen biztosítani az ellátást. Az elveszett craiovai támogatás és a késlekedő konstancai beruházás így nem egyszerű adminisztratív kudarc, hanem olyan energiaügyi probléma, amely hosszú távon a fogyasztók és a román gazdaság számára is költségeket jelent.
Országokon átgyűrűző a baj: a románoknál és Magyarországon is drasztikusan csökkentenie kell a termelést a nagyvállalatnak – a hőség átrendezi Európa több évtizedes rendjét
Ez Magyarországon is érzékelhetővé válhat: nálunk is gyártó és hozzánk is szállító jelentős romániai vállalat csökkenti termelését. A kánikulai áramhiány a Duna menti országokban – elsősorban Magyarországon és Romániában – vált súlyos problémává, a vállalatok másutt is leállásokra kényszerülnek Európában az aszály miatt, de más okokból.
Napi