GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 06. 3 percnyi olvasás
Bár javult a helyzet az előző évhez képest, még mindig minden tizedik Magyarországon elszívott cigaretta...
A cigaretta feketepiaca továbbra is súlyos veszteségeket okoz Magyarországnak, még akkor is, ha az elmúlt évben látványosan javult a helyzet. A KPMG friss, 38 európai országot vizsgáló dohánypiaci elemzése szerint 2025-ben a Magyarországon elszívott cigaretták 10,2 százaléka illegális forrásból származott. Ez ugyan azt jelenti, hogy még mindig nagyjából minden tizedik cigaretta a feketepiacról kerül a dohányosokhoz, ugyanakkor jelentős előrelépés a 2024-ben mért 13,5 százalékos arányhoz képest – írja a Pénzcentrum.
A javulás ellenére az illegális kereskedelem továbbra is komoly költségvetési kárt okoz. A KPMG becslése szerint a feketepiac miatt tavaly mintegy 130 millió euró, vagyis közel 50 milliárd forint adóbevételtől esett el a magyar állam. A tanulmányt a Philip Morris Products SA megbízásából készítették, ugyanakkor a megállapítások a KPMG saját elemzésein alapulnak. A kutatás a legális értékesítési adatok, az utazási statisztikák, a dohányzási szokásokra vonatkozó nyilvános információk, az úgynevezett üres cigarettásdoboz-felmérések és a bűnüldöző szervekkel készített interjúk alapján becsülte meg az illegális piac méretét.
A számok alapján 2025-ben Magyarországon összesen 6,01 milliárd szál cigaretta fogyott, ebből 610 millió szál tartozott a hamisított vagy csempészett termékek közé. Egy évvel korábban még 880 millió szál illegális cigaretta került forgalomba, vagyis mennyiségét tekintve közel 31 százalékos visszaesést jelent.
A javulás hátterében elsősorban a hamisított cigaretták visszaszorulása áll: ezek mennyisége 760 millió szálról 540 millióra csökkent, miközben mérséklődött az úgynevezett „fehér csempészáru”, vagyis a kifejezetten csempészetre gyártott cigaretták forgalma is.
Nemzetközi összevetésben Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Az illegális cigaretták aránya a vizsgált 38 országban átlagosan 11,1 százalék volt, vagyis a magyar 10,2 százalék lényegében megfelel az európai átlagnak. Az ország ugyanakkor jóval kedvezőbb helyzetben van, mint több nyugat-európai állam. Franciaországban például a cigarettafogyasztás 41 százaléka illegális forrásból származik, Írországban ez az arány 35, az Egyesült Királyságban 32, Belgiumban 25, Hollandiában 22, Litvániában pedig 21 százalék. Ezzel szemben Németországban mindössze 3, Olaszországban 2, Spanyolországban 4, Portugáliában pedig 3 százalékos illegális részesedést mértek.
A magyarországi javulás európai összevetésben is figyelemre méltó. Miközben több nyugat-európai országban tovább erősödött a feketepiac – Belgiumban 9,5, az Egyesült Királyságban 6,7, Franciaországban pedig 3,8 százalékponttal nőtt az illegális cigaretták aránya –, Magyarországon 3,3 százalékpontos csökkenést regisztráltak. Ennél nagyobb javulást a vizsgált országok közül csak néhány állam, például Görögország és Montenegró tudott felmutatni.
Az országon belül azonban továbbra is jelentős területi különbségek figyelhetők meg. A legnagyobb arányban Kelet-Magyarországon jelennek meg az illegális dohánytermékek: különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés vármegyében magas a feketepiaci cigaretták aránya. Ezzel szemben Nyugat-Magyarországon – így Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében –, valamint Budapest térségében jóval kisebb az illegális termékek jelenléte.
Miközben Magyarországon csökkent a feketepiac súlya, európai szinten éppen az ellenkező folyamat zajlik. Az Európai Unióban a cigarettafogyasztás összességében 4 százalékkal mérséklődött 2025-ben, az illegális cigaretták mennyisége ugyanakkor 7 százalékkal nőtt.
Különösen a hamisított cigaretták terjednek gyorsan: ezek volumene egyetlen év alatt 20 százalékkal emelkedett, és mára az illegális piac legnagyobb szegmensét adják. A jelentés szerint a bűnszervezetek működése is átalakult: egyre több illegális cigarettagyár működik már az Európai Unión belül, a gyártást, a raktározást és a szállítást külön helyszíneken szervezik meg, a nagy szállítmányokat kisebb küldemények váltják fel, miközben az online értékesítés és a közösségi média szerepe is folyamatosan erősödik.
A teljes európai adókiesés tavaly elérte a 22,4 milliárd eurót, ami közel 9000 milliárd forintnak felel meg. Bár Magyarországon a helyzet egy év alatt érezhetően javult, a közel 50 milliárd forintos hazai adóbevétel-kiesés jól mutatja, hogy az illegális dohánykereskedelem továbbra is jelentős gazdasági és költségvetési problémát jelent.