A rendkívüli hőség és aszály okozta energiaválság a magyarok jelentős hányadát késztette napi szokásai megváltoztatására: az áram- és vízfogyasztás visszaszorítása ma már a felnőtt lakosság nagy részét érinti. Az Europion új kutatása szerint azonban a politikai törésvonalak sokkal nyilvánvalóbbak, mint bárhol máshol, amikor a válságkezelésről van szó, miközben a kilábaláshoz való hozzáállás még inkább generációk közötti megosztottságot mutat. Van azonban egy dolog, amiben a magyarság nagyjából egységes.

A legtöbb magyar megérti, hogy a helyzet súlyos

A felmérés során megkérdezték azokat a válaszadókat, akik alkalmazáson keresztül kitöltötték a kérdőívet, hogy ki vagy mi a felelős a jelenlegi helyzetért, és hogyan kell kezelni azt. Egyértelműen pozitív eredmény az volt, hogy a 16 éves és idősebb magyarok 85 százaléka csökkentett valamilyen mértékben áramfogyasztását, 78 százalékuk pedig vízfogyasztását is csökkentette.

Csaknem minden nyolcadik embernél azonban az elektromos energia megtakarítása egyáltalán nem hozott változást: 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmit sem tett az energiafelhasználás csökkentése érdekében. A Fideszhez köthető egyes oldalak és influencerek korábban is buzgón buzdították az embereket, hogy a Tisza-kormány előtt álló nehézségek súlyosbítása érdekében egész nap üzemeltesse a légkondicionálást és töltse fel az uszodáikat. A felmérés nem vizsgálta, hogy van-e összefüggés a kettő között.

A leggyakoribb változás a háztartási gépek ritkább használata volt, erre a válaszadók fele hivatkozott. Sokan a kertjük öntözése, az autók mosása és a légkondicionáló használata során is spóroltak a vízzel. Ezeket az intézkedéseket a válaszadók 46 százaléka, 45 százaléka és 40 százaléka említette.

Mindenhol politikai táborok alakulnak ki

Első ránézésre kedvezőbbnek tűnik a közvélemény a kormány válságkezeléséről: a válaszadók fele jó vagy kiváló minősítést adott rá, 26 százalékuk pedig bukásra vagy sikertelenre. A politikai hűség azonban rendkívül erős hatással volt az emberek nézeteire.

A Tisza-választók 81 százaléka értékelte pozitívan a kormány teljesítményét, míg a Fidesz-támogatók mindössze 13 százaléka. A Mi Hazánk szavazói között is többségben voltak a kritikusok, míg az áprilisi választáson nem szavazók és más pártok támogatói inkább kedvezően ítélték meg a kormány intézkedéseit.

Hasonló megosztottság alakult ki a tekintetben, hogy kit kell hibáztatni a kialakult helyzetért. A legnagyobb csoport, 40 százalék az előző kormány hibáira mutatott rá; 34 százalék a szélsőséges időjárást és a klímaváltozást, 18 százalékuk pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét okolta.

A politikai hovatartozás ismét élesen eltorzította ezeket az adatokat. A Tisza szavazóinak mintegy 68 százaléka a 16 éve hatalmon lévő Orbán-kormányokat tette felelőssé. Ezzel szemben a Fidesz-támogatók 45 százaléka a jelenlegi, alig három hónapja hivatalban lévő kabinet felkészületlenségét emelte ki.

A magyarok az önkéntes korlátozásokat részesítik előnyben

Sokkal nagyobb az egyetértés abban, hogy szükség van-e kötelező korlátozásokra. A válaszadók mintegy 51 százaléka szerint elegendőek lennének az önkéntes fogyasztáscsökkentésen alapuló intézkedések, míg csak 27 százalékuk támogatná a szigorúbb szabályokat vagy szankciókat.

A politikai táborok is közelebb álltak egymáshoz ebben a kérdésben. A szigorúbb intézkedések támogatottsága 23-30 százalék között mozgott a különböző csoportok között, míg az önkéntes megoldások támogatottsága 42-59 százalék között mozgott.

Hogyan léphet ki Magyarország a válságból? Nemzedékek közötti megosztottság

Ha az ország jövőbeli energiamixéről van szó, a mérleg a megújulók felé billen. Mindössze 9 százalékuk támaszkodna elsősorban az atomenergiára, míg 42 százalékuk a megújuló energiaforrásokat részesítené előnyben, további 42 százalékuk pedig egyenlő arányban használná a két energiaforrást.

A megújulók támogatása erősebb volt a fiatalok körében, míg az atomenergia a Fidesz-szavazók és az idősebbek nagyobb arányát vonzotta. válaszadók.

Az Europion augusztus 4-én 1600 embert kérdezett meg mobil- és webalkalmazások paneljén keresztül. A kutatók MRP-módszerrel korrigálták az adatokat, hogy figyelembe vegyék a mintavételi torzulásokat; a becslések maximális hibahatára 2,5 százalékpont volt.

Kiemelt kép: depositphotos.com