Egy új tanulmány szerint a magyarok jogosan érzik, hogy olcsóbb lehet a külföldön vásárolni – de sok múlik azon, hogy mit vásárolnak. Az élelmiszerárak egészen más képet festenek, mint mondjuk a szolgáltatások költségei. Eközben egy friss felmérés kimutatta, hogy Románia és Bulgária a fogyasztás egy fontos mutatójában még mindig felülmúlja Magyarországot. Egy új elemzés most megpróbálja helyreállítani a rekordot.

Olcsóbb a külföldi vásárlás? Igen – de attól függ, mit veszel

Sok magyarnak ismerős lesz az a tapasztalat, amikor külföldre utazik, és azt tapasztalja, hogy bizonyos termékek ugyanannyiba, vagy még kevesebbe kerülnek, mint itthon. A bérek ugyanakkor jóval a nyugat-európai szint alatt maradnak. A GKI Gazdaságkutató friss elemzése azt vizsgálta, hogy az elmúlt 15 évben Magyarország valójában mennyivel került közelebb az Európai Unióhoz, mind a bérek, mind az árak tekintetében.

A számok mindkét fronton előrelépést mutatnak, de Magyarország nem minden esetben ugyanarról az alapról indult. Magyarország árszínvonala 2010-ben az uniós átlag 59 százaléka volt, míg a bérek a tömb átlagának mindössze 32 százalékát értek el. 2025-re az árszínvonal az uniós átlag 72 százalékára emelkedett, míg a bérek elérték a 49 százalékot.

Vagyis a magyar bérek gyorsabban közeledtek az uniós átlaghoz, mint az árak. Elméletileg ennek a vásárlóerő javulását kellene jelentenie. A GKI szerint azonban van egy jelentős mínusz: Magyarország számos regionális versenytársa – köztük Románia, Lengyelország és Szlovákia – lényegesen gyorsabban fejlődött.

Az élelmiszerek már majdnem uniós áron vannak

A magyar fogyasztókat különösen az egyes termékcsoportok között kialakult jelentős különbségek érdekelhetik. 2025-ben az élelmiszerárak már elérték az uniós átlag 95 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a magyarok olyan áron vásárolnak gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket, amely szinte uniós szintű. Olcsóbbak voltak az alkohol- és dohánytermékek, az uniós átlag 87 százaléka, a bútorok és háztartási gépek 89 százaléka.

Kezdetben kivételnek tűnhet a lakhatás és a háztartási rezsi, hiszen az árak az uniós átlag 67 százalékát teszik ki. A GKI szerint azonban ezt a számot jelentősen torzítja a magyarországi lakossági rezsicsökkentés és egyéb állami támogatások hatása. A lakhatáshoz kapcsolódó költségek jelentősen megemelkedtek az elmúlt években.

Eközben a szolgáltatások költségei is közelebb kerültek az uniós szinthez. 2010 és 2025 között a turizmus árai 33 százalékponttal kerültek közelebb az uniós átlaghoz, az oktatás 31 százalékponttal, a szabadidő és a kultúra 14 százalékponttal.

A bérek jóval az uniós átlag alatt maradnak

A legfontosabb különbség azonban továbbra is a bérekben látható. Bár 2010 óta jelentősen javultak a magyar keresetek az uniós átlaghoz képest, 2025-ben még mindig csak 49 százaléka volt.

A GKI azt is hangsúlyozta, hogy az számít, hogy Magyarország hogyan teljesített saját kiindulópontjához képest. Több szomszédos ország sokkal gyorsabb ütemben zárkózott fel, ami azt jelenti, hogy Magyarország a saját előrelépés ellenére sem tudott javítani relatív helyzetén.

Magyarország az utolsó helyen áll ezen a fogyasztási mutatón

Ez tükröződik az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban, amely alapján Magyarország az utolsó helyen áll az EU-ban. Vagyis bár ma nominálisan többet keresnek a magyarok, a bérek pedig közelebb kerültek az EU-átlaghoz, az átlagos magyar háztartás vásárlóereje továbbra is a leggyengébb a tömbben – még a romániai és bulgáriai átlagos háztartásoké alatt is.

_GKI ezért elutasítja azt az elképzelést, hogy Magyarország nem tett előrelépést Európa felzárkóztatásában. A bérek valóban gyorsabban emelkedtek az uniós átlaghoz képest, mint az árak. A probléma az, hogy Magyarország felzárkózási üteme elmarad a régiós versenytársakétól, miközben egyes áruk és szolgáltatások árai már megközelítik az uniós szintet.

A külföldre utazó magyarok ezért ésszerűen találkozhatnak olyan árakkal – különösen az élelmiszerek esetében –, amelyek már nem tűnnek magasabbnak az itthoninál. Ami azonban a béreket illeti, a különbség továbbra is jelentős.