A 2026-os rendkívüli nyári aszály már messze túlmutat a mezőgazdaság problémáin, egyre inkább az egész magyar gazdaságot érintő kockázattá válik. A Duna vízállása történelmi mélypontra süllyedt, ami nemcsak a folyami áruszállítást bénítja meg, hanem a paksi atomerőmű működésére is egyre nagyobb nyomást helyez – erre hívja fel a figyelmet elemzésében a csehországi székhelyű, Közép-Európa egyik legnagyobb nem banki pénzforgalmi intézménye, az Akcenta CZ, amit a Portfolio összegzett.

Korábban az Indexen is részletesen bemutattuk, a kialakult helyzet jóval túlmutat egy rendkívüli műszaki eseményen. Az alacsony vízállás első ízben tette kézzelfoghatóvá azt a szerkezeti kockázatot, amelyre a szakemberek már évek óta figyelmeztetnek: a paksi atomerőmű esetleges teljesítménycsökkenése nem csupán az ország villamosenergia-ellátását teszi sérülékenyebbé, hanem a gazdasági növekedésre, az inflációra és végső soron az államháztartásra is hatással lehet. Most ugyanerre a veszélyre hívja fel a figyelmet az Akcenta CZ is. Az elemzésük szerint 

A rendkívüli aszály nemcsak az energiatermelést, hanem az áruszállítást is érzékenyen érinti. A teherhajók már nem igazán tudnak közlekedni, ezért a szállítmányok jelentős része a közutakra terelődött. Ez tovább növeli az amúgy is túlterhelt közlekedési hálózat terhelését, miközben a helyzetet súlyosbítja, hogy energiatakarékossági intézkedések miatt a hatóságok a csúcsidőszakokban a vasúti teherforgalmat is korlátozták.

Összesen 100-200 milliárd forintba kerülhet a paksi visszaesés

A hűtővíz mennyiségének csökkenése és magas hőmérséklete miatt a paksi atomerőmű jelentősen visszafogta termelését: a normál működéshez képest jelenleg mindössze mintegy 240 megawatt teljesítményt ad a hálózatnak, vagyis kapacitásának körülbelül 10 százalékát, miközben csupán egyetlen blokk üzemel. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tartós hőhullámok miatt a villamosenergia-igény történelmi csúcsok közelében alakul, így a hiányzó hazai kapacitás pótlása egyre drágábbá válik.

Ez a pluszköltség végső soron nem csak az energiapiac szereplőit érinti: megjelenhet a vállalatok működési költségeiben, az állami kiadásokban és közvetve a fogyasztói árakban is. A problémák ráadásul egymást erősítik. A folyami áruszállítás akadozása miatt megnövekedett közúti fuvarozás tovább növeli az üzemanyag iránti keresletet egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai feszültségek miatt a kőolaj világpiaci ára eleve jelentős kilengéseket mutat.

Eduard Kusala, az Akcenta CZ elemzője szerint a dráguló logisztika és a költségesebb energiaimport rövid idő alatt beépül a vállalatok működési költségeibe, amelyeket a cégek előbb-utóbb kénytelenek továbbhárítani a fogyasztókra. Ez újabb inflációs hullámot indíthat el, miközben a Magyar Nemzeti Bank mozgástere is beszűkül, 

Ennek következtében a vállalkozások hitelfinanszírozása is hosszabb ideig maradhat drágább a korábban vártnál. Az energiaimport növekvő devizaigénye a forint árfolyamára is nyomást helyez. Míg az év első felében egy euróért még nagyjából 350 forintot kellett fizetni, a fokozódó bizonytalanság hatására az árfolyam 362 fölé gyengült. A vesztesek elsősorban azok a kis- és középvállalkozások lehetnek, amelyek működésük során jelentős mértékben támaszkodnak importált alapanyagokra vagy alkatrészekre. Számukra a magasabb energia- és finanszírozási költségek mellett a gyengébb forint is tovább növeli a kiadásokat.

(Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök az ország energiaellátásának biztonságáról és a kormány döntéseiről szóló sajtótájékoztatón az MVM Paksi Atomerőműben 2026. július 31-én. Fotó: Németh Kata / Index)