BelföldSzerző: origo 2026. 08. 06. 1 percnyi olvasás
A jövőben májustól szeptemberig jöhetnek hőhullámok.
A pénteken érkező hidegfront ugyan néhány fokkal mérsékelheti a forróságot, de továbbra is nyárias, helyenként kifejezetten meleg idő várható. A hőhullám azonban nem számít rendkívüli jelenségnek a hosszú távú tendenciák alapján: Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója szerint Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt a hőhullámok száma, intenzitása és időtartama.
A szakember szerint a hőhullámok vizsgálatánál három szempontot érdemes figyelembe venni: a gyakoriságot, az intenzitást és az időtartamot.
Ha 1901 óta vizsgáljuk a magyarországi adatokat, jól látható, hogy jelentősen nőtt a hőhullámos napok száma. A 20. században országos átlagban ritkán fordult elő évi 15-nél több olyan nap, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 25 Celsius-fokot, a 21. században azonban ez már meglehetősen gyakori
– mondta Kis Anna.
Hozzátette, területi különbségek természetesen vannak, a leginkább az Alföld déli része érintett. Budapesten pedig nemcsak a hőhullámok száma emelkedett, hanem azok intenzitása is, vagyis egyre több a 27 Celsius-fok feletti napi középhőmérsékletű nap.
A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a leghosszabb, két hétnél is tovább tartó hőhullámok szintén az ezredforduló után fordultak elő Budapesten és Szegeden.
A jelenlegi hőhullám beleillik a megfigyelt trendekbe, ugyanakkor pontos értékelést majd csak a hőhullám lezárulta után lehet adni. Az idei június végi hőhullám Budapesten a HungaroMet elemzése szerint minden eddiginél intenzívebb, és a második leghosszabb volt
– emelte ki.
A meteorológus szerint a jelenlegi rendkívüli kánikula hátterében egy anticiklon áll, amely forró és száraz levegővel tölti ki a Kárpát-medencét, emiatt a lehűlés is csak a számok alapján tűnhet meghatározónak.
A pénteki lehűlés jelentősnek tűnhet a mostani extrém hőséghez képest, valójában azonban továbbra is meleg idő várható, így inkább csak relatív lehűlésről beszélhetünk
– fogalmazott.
Napi