„De példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is” – fogalmazott 2011 novemberében Baka András akkori legfőbb bíró a parlamentben, élesen kritizálva az első kétharmados felhatalmazását gyakorló Orbán-kormányt a bíróságokról és bírókról szóló törvényjavaslata miatt, ami után példátlan hatalomkoncentrációhoz jutott az Országos Bírói Hivatal. Baka András két hónap múlva már nem töltötte be tisztségét a Legfelsőbb Bíróság elnöki székében.

Ez volt a mai napig sokat emlegetett eset, amikor a Fidesz–KDNP-kormánykoalíció, élve a kétharmados többségével, eltávolított pozíciójából egy közjogi méltóságot. Az egész menetet az új Alaptörvény elfogadása indította el; a magyar igazságszolgáltatás átalakításával megszüntették a Legfelsőbb Bíróságot, aminek helyére a Kúria lépett. Ezzel a legfelsőbb bíró megbízatása december 31-i hatállyal megszűnt, a Kúria elnökének pedig Darák Pétert választották meg. Baka András azonban nem adta fel, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult (aminek korábban ő maga is tagja volt), amely 2016-ban jogerősen megállapította, hogy leváltása sértette a volt főbíró jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz. Az ítélet szerint Magyarországnak 100 ezer eurót (akkori árfolyamon mintegy 31,5 millió forintot) kellett megfizetnie.

Kétharmados eltávolításból kétharmados eltávolításba

Erre a rövid bevezetőre azért volt szükség, mert ahogyan azt jeleztük is, Baka András személye szimbolikus jelentőséggel bírt az Orbán-kormányok 16 esztendejében. Az ő elmozdítását az akkori kétharmados felhatalmazás tette lehetővé, hasonlóan a 2026-os eseményekhez, amikor a Tisza-kormány hasonló kormánytöbbségének köszönhetően egy alkotmánymódosítással hozta olyan helyzetbe a köztársasági elnököt, hogy lemondjon. Ha ezt nem teszi meg Sulyok Tamás, erővel távolították volna el. Baka András (még Sulyok lemondása előtt) finoman kritizálta a módszert, éppen a saját példáját felhozva: a kétharmados felhatalmazás birtokában sem lehet bármit megtenni, csakis jogállami módon lehet cselekedni.

Persze erről még szó nincsen, a kormány részéről eddig senki nem beszélt arról, hogy Baka András lehet a jelölt az államfői tisztségre, de miután Magyar Péter kedden egy sejtelmes bejegyzésében arról számolt be, hogy egyeztetett az egykori legfőbb bíróval, a találgatások tovább folytatódtak. A miniszterelnök ráadásul azt is írta közös fotójukhoz, hogy „volt miről beszélni”, ami szintén azt erősíti, hogy valamilyen magasabb szintű feladat ellátására kérhetik fel a jogtudóst. Milyen tisztségek jöhetnek számításba az esetében?

• Köztársasági elnök – A parlamentnek szűk két hete maradt Sulyok Tamás távozása után kijelölni az új államfőt, de egyelőre több a találgatás, mint a konkrét információ. Cikkünk írásakor csak az a biztos, hogy semmi sem biztos, és a Polgár Judit-féle fiaskó után Magyar Péter is óvatosabban nyúl a témához. A kalapban jelenleg sok név szerepel, hozzájuk csatlakozott most Baka András.
• Alkotmánybíróság elnöke – Az Alkotmány 17. módosítása miatt szeptember 1-jén négy alkotmánybíró megbízatása szűnik meg a 70 éves korhatár miatt, köztük Polt Péter elnöké. A négy megüresedett helyet értelemszerűen be kell tölteni, majd az alkotmánybírák közül új elnököt is választani kell. Baka András jogi múltja és tapasztalata alapján esélyes lehet erre a pozícióra.
• Legfőbb ügyész – Nagy Gábor Bálint július 22-én mondott le, miután Magyar Péter többször is távozásra szólította fel. Megbízatása augusztus 25-én szűnik meg, és egyelőre még nem jelölték ki az utódját. Az előző ponthoz hasonlóan jogi tudása megvan a legfőbb ügyészi feladatok ellátásra.
• Kúria elnöke – A többitől eltérően ez a tisztség jelenleg betöltetlen, a miniszterelnök hiába szólította fel lemondásra Varga Zs. Andrást, ő egyelőre kitart. Megbízatása ráadásul 2030-ig szól, és egyelőre az ő elmozdításáról még nem döntött a kormány.

Baka András köztársasági elnöki kinevezése mellett szól jelenleg az is, hogy a Magyar Péterrel való egyeztetése után, még ugyanazon a napon a Tisza-frakció kezdeményezte, hogy augusztus 11-én a parlament válassza meg az új államfőt. Az indoklás kitért rá, hogy az Alaptörvényben meghatározott határidőn belüli megválasztáshoz (Sulyok Tamás lemondása után 30 nap) szükséges ezen a napon megválasztani a Sándor-palota új vezetőjét. Az, hogy a kormánypárt kezdeményezte a köztársasági elnök megválasztását egy konkrét ülésnapon, azt is jelenti, hogy már megvan a konkrét jelölt, különben miért is döntöttek volna így.

Szűkül a kör, egyre kevesebb az esélyes

Magyar Péter azután, hogy Polgár Judit nem vállalta a felkérést, két személyt mutatott meg a nyilvánosságnak Baka András előtt: Romsics Ignác Széchenyi-díjas történészt, ő azonban már jelezte, hogy nem kíván köztársasági elnök lenni. A másik személy pedig a Vidéki Prókátor néven elhíresült Fülöp Botond ügyvéd volt, neki azonban jelenleg nincs olyan súlya a közéletben – a kegyelmi botrány kirobbantása ellenére –, hogy valódi esélyesként tekinthessünk rá. Inkább kérhetik (vagy kérhették) föl a legfőbb ügyészi feladatok ellátására, esetleg az Alkotmánybíróság egyik bírájának. Közben a köztársasági elnöki feladatokat ideiglenesen ellátó Forsthoffer Ágnes neve is felvetődött, mint aki véglegesen is elfoglalhatja a Sándor-palotát, ha a kormány nem talál alkalmas jelöltet, valamint olyan személyt, aki el is vállalja a felkérést. Forsthoffer megválasztása azonban forró talaj, Magyar Péter ugyanis többször kijelentette korábban, hogy pártok fölött álló személyt kell kinevezni. Márpedig Forsthoffer Ágnes a Tisza Párt alelnöke és országgyűlési képviselője.

Baka Andrásnak is van pártpolitikai múltja, de egyrészt nagyon régen történt, másrészt nagyon kevés ideig. Bár az MDF-nek nem volt a tagja, a párt országos listájáról bejutott a parlamentbe a rendszerváltás utáni első szabad választáson. Sokáig nem koptatta a parlamenti székét, mandátumát egy év után, 1991-ben visszaadta, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagjává választották. Történelmi esemény volt ez, ugyanis ő lett a testület első magyar bírája, miután Magyarország 1990-ben csatlakozott az Európai Tanácshoz. Ezt a tisztségét két cikluson át töltötte be, 1991-től egészen 2008-ig. Ezután tért haza, ahol a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották még az MSZP-kormány idején (az ellenzéki Fidesz is támogatta), és bár a 2010-es kormányváltás után a Fidesz–KDNP kétharmada sem kívánta elmozdítani, több kormánykritikus megszólalása után erre mégis sor került.

Külön érdekesség a személyével kapcsolatban, hogy elmozdítása után sem hagyta el az igazságszolgáltatást, az elnöksége alatt megszüntetett Legfelsőbb Bíróság után létrehozott Kúrián dolgozott tanácsvezető bíróként, emellett két cikluson keresztül az Európa Tanács Adminisztratív Bíróságának elnökhelyettese volt.

Baka András is követelte a közjogi méltóságok eltávolítását

Lapunk a Magyar Péter és a Sulyok Tamás közötti adok-kapok idején – amikor sejteni lehetett, hogy az államfőt elmozdítják – indított egy szavazást, hogy olvasóink kit látnának szívesen a következő köztársasági elnökként. A voksolást toronymagasan nyerte Polgár Judit, de sok szavazatot kapott (200-at a 2519-ből – 7,9 százalék) Baka András is, ami azt mutatja, hogy jó a megítélése a társadalmon belül.

Baka András bár figyelmeztetett arra, hogy kétharmados többséggel sem lehet mindent megtenni és ennek a veszélyeire hívta fel a figyelmet, ő maga is azon jogtudósok között volt, akik nyílt levélben kérték a a közjogi méltóságok leváltását, akik szerepet játszottak az autokrácia egyik formájának magyarországi megvalósulásában. Baka András ezután úgy fogalmazott, hogy kevés közjogi tisztség veszített annyit a tekintélyéből az elmúlt években, mint a köztársasági elnöki poszt. Úgy vélte, az egymást követő államfők nem teljesítették maradéktalanul alkotmányos feladatukat, vagyis nem őrködtek megfelelően az állam demokratikus működése felett.

Hogy ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, azt talán csak Magyar Péter és a kormány egyes tagjai tudják, mindenesetre jelentősen megnőtt az esélye Baka András kinevezésére. Augusztus 11-én minden kiderül.

(Borítókép: Baka András 2011. december 20-án. Fotó: Huszti István / Index)