Hat alkalommal repült honvédségi géppel a csádi, illetve a nigeri fővárosba Orbán Gáspár, mielőtt idén áprilisban közös megegyezéssel távozott a Magyar Honvédségtől – a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala ezt a Magyar Hang megkeresésére válaszolta. A csádi misszió ügyével a lapok korábban is foglalkoztak: 2023. szeptember 20-án csaknem kétszázan – egyenruhások, diplomaták és civilek – indultak a Magyar Honvédség Airbus A319-esével Csádba, a fedélzeten volt Orbán Gáspár is, akit a kiküldetés vezetőjeként mutattak be.

Az adathoz nem volt egyszerű hozzájutni. A lap július 7-én adott be közérdekű adatigénylést a Honvédelmi Minisztériumhoz arról, hogy a volt miniszterelnök fia hányszor és hová utazott honvédségi repülőgépen. A tárca két héttel később azt válaszolta, hogy a kért adatok nincsenek a Honvédelmi Minisztérium kezelésében, és a HM Védelemgazdasági Hivatalához, illetve a Kiss József 86. Helikopterdandárhoz irányította a lapot. A helikopterdandár másnap közölte: a kérdéssel a HM sajtóosztályához kell fordulni – vagyis oda, ahová a lap az első levelét is küldte. Végül a Védelemgazdasági Hivatal bizonyult közlékenyebbnek, és augusztus 5-én kiadta a repülések számát és célállomásait.

Az Országgyűlés a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslatot csak 2023. november 6-án fogadta el – a javaslatot Semjén Zsolt akkori miniszterelnök-helyettes és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter október közepén nyújtotta be. Az akkori honvédelmi miniszter 2023 novemberének végén, a csádi nemzetvédelmi miniszter fogadásakor maga is úgy fogalmazott: a katonai misszió előkészítése céljából már jártak kint Csádban. A hivatalos indoklás szerint az ország szerepe azért értékelődött fel, mert a Száhel-övezet többi államához képest stabil kormányzattal rendelkezik, és az Európába irányuló migrációs útvonalak stratégiai pontján fekszik. A katonai kontingens végül nem utazott ki, magyarok viszont igen – a Magyar Hang szerint a résztvevőkkel indulás előtt szigorú titoktartási nyilatkozatot írattak alá.

Orbán Gáspár szerepe az áprilisi választások előtt került a nyilvánosság elé, amikor Pálinkás Szilveszter akkori honvédszázados – aki a volt kormányfő fiával együtt végezte el a Brit Királyi Katonai Akadémiát – beszélt a tervezett misszióról. Pálinkás állítása szerint Orbán Gáspár megosztotta vele az afrikai misszióról szóló elképzeléseit: elmondása szerint korábban, afrikai önkénteskedése idején „megtalálta Istent”, és az égből szólt neki Isten, hogy mentse meg az afrikai keresztényeket – innen jött az ötlet, hogy katonai missziót vezessen Csádba az ottani keresztények védelmére. Pálinkás beszámolója szerint a miniszterelnök fia azzal számolt, hogy a bevetésben akár a magyar katonák fele meghalhat vagy megsebesülhet.

Böröndi Gábor volt vezérkari főnök ezután úgy nyilatkozott: a volt miniszterelnök fia egy ideig részt vett a kormányzati tervezőcsoportban nagykövetekkel, szakemberekkel és tisztekkel, de „hogy ő vezette volna, az erőteljes túlzás”.