Magyarország az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb nyári válsághelyzetével néz szembe. A rendkívüli hőség, a történelmi aszály és a Duna rekordközeli alacsony vízállása nemcsak a mezőgazdaságot és az ivóvízellátást veszélyezteti, hanem az ország energiaellátását is komoly kihívás elé állította.

Kritikus helyzetet okozott a Duna alacsony vízszintje

A hetek óta tartó csapadékhiány miatt a Duna vízállása történelmi mélységbe süllyedt. Ez különösen a Paksi Atomerőmű működése szempontjából jelent problémát, hiszen az erőmű hűtéséhez a folyó vizére van szükség.

Országszerte vízkorlátozások léptek életbe

A rekordmeleg miatt ugrásszerűen nőtt a lakossági vízfogyasztás, miközben a vízbázisok egyre nehezebben tudják kiszolgálni az igényeket.

Több száz magyar településen vezettek be különböző fokozatú vízkorlátozást. Számos helyen tilos autót mosni, medencét tölteni vagy kertet locsolni vezetékes ivóvízzel. A legsúlyosabban érintett térségekben katonai vízszállító járművek is segítik az ivóvízellátást, miközben a vízművek folyamatosan arra kérik a lakosságot, hogy csak a legszükségesebb célokra használják a vezetékes vizet.

Minden eddiginél nagyobb hőterhelés

A HungaroMet az ország teljes területére a legmagasabb fokú hőségriasztást adta ki. Több helyen 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, Budapesten pedig új melegrekordok is születtek. Az éjszakák sem hoznak valódi enyhülést, sok helyen 25–28 fok alatt sem csökken a hőmérséklet, ami jelentősen növeli az egészségügyi kockázatokat.

Az Országos Mentőszolgálat és a katasztrófavédelem fokozott készültségben dolgozik, miközben országszerte egyre több szabadtéri tűzesethez riasztják a tűzoltókat. A kiszáradt növényzet miatt már egyetlen szikra is elegendő lehet nagy kiterjedésű tüzek kialakulásához.