Az ipar teljesítménye már tavasszal is hullámzó képet mutatott. Márciusban még úgy tűnt, hogy a termelés kilábalhat a hosszabb ideje tartó gyengélkedésből, a lendület azonban nem bizonyult tartósnak. Májusra ismét vegyes adatok érkeztek: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyers adatai szerint az ipari termelés volumene 0,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben a munkanaphatással korrigált mutató 5,4 százalékos növekedést jelzett. Az eltérés főként abból adódott, hogy májusban két munkanappal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A feldolgozóipari alágazatok többségében ugyanakkor továbbra is visszaesés volt látható, vagyis a kedvezőbb összesített mutatók ellenére sem lehetett egyértelmű fordulatról beszélni.

Javuló éves adatok, visszafogottabb havi teljesítmény

A legfrissebb júniusi adatok első ránézésre már kedvezőbb képet festenek, a részletek azonban ezúttal is óvatosságra intenek. A KSH szerint az ipari termelés volumene nyers adatok alapján 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatással korrigált mutató ugyanakkor már jóval szerényebb, 4,1 százalékos növekedést jelez, ami elsősorban annak tudható be, hogy 2026 júniusában két munkanappal több volt, mint 2025 azonos hónapjában. Havi összevetésben már nem ennyire biztató a kép: 

A részletes adatok alapján a feldolgozóipar teljesítménye is kedvezőbb képet mutatott, mint egy évvel korábban: az alágazatok döntő többségében emelkedett a termelés volumene. A legnagyobb súlyt képviselő ágazatok közül a járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek, illetve a villamos berendezések gyártása is növekedést ért el. Nem minden területen volt azonban pozitív a tendencia: az élelmiszer-, ital- és dohányipar teljesítménye továbbra is elmaradt az egy évvel korábbitól.

Összességében 2026 első hat hónapjában az ipari termelés 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ugyanakkor a havi dinamika továbbra is törékenynek tűnik. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint az ipari kibocsátás júniusban 1,4 százalékkal csökkent májushoz képest, ami arra utal, hogy az éves összevetésben látható növekedés mögött továbbra sem rajzolódik ki egyértelmű, folyamatos bővülés.

Túl lehet a mélyponton a magyar ipar

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a júniusi ipari adatok összességében kedvezőek, de a számokat érdemes óvatosan értelmezni. Az ipari termelés volumene havi szinten nem tekinthető meglepőnek, hiszen májusban kifejezetten erős teljesítményt nyújtott az ágazat, amikor az előző hónaphoz képest 2,3 százalékos növekedést mértek. A látványos, 10,1 százalékos éves növekedést

• részben a tavalyi gyenge bázis,
• részben pedig a munkanaphatás magyarázza, ezért ebből önmagában nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.

Ugyanakkor az ipar éves és negyedéves összevetésben is pozitívan járulhatott hozzá a GDP növekedéséhez, ennek mértéke azonban csak a részletes GDP-adatokból lesz pontosan látható. Regős szerint az ipar teljesítménye jó eséllyel már túl van a mélyponton, amiben a külső kereslet élénkülése is szerepet játszik. 

A javuláshoz a korábbi hazai ipari beruházások is hozzájárulnak, mivel az elmúlt években kiépített új termelőkapacitások fokozatosan állnak termelésbe. Ennek hatása különösen a járműgyártásban érzékelhető, amelyet a KSH is a növekedést húzó ágazatok között emelt ki. Ezen belül elsősorban a BMW debreceni gyárának felfutása jelenik meg az adatokban, míg a Mercedes kecskeméti bővítésének hatása várhatóan csak a következő hónapok statisztikáiban válik láthatóvá.

Hasonló tendencia figyelhető meg a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásában is, amelyet továbbra is egy komáromi gyár teljesítménye húz. Júniusban a villamos berendezések gyártása – ideértve az akkumulátorgyártást is – szintén növekedést mutatott, ugyanakkor a közgazdász szerint egyelőre kérdéses, hogy ebben mekkora szerepe volt a munkanaphatásnak, mivel ez az ágazat az elmúlt hónapokban kifejezetten ingadozó teljesítményt nyújtott. 

A következő hónapok kilátásait ugyanakkor több kockázat is befolyásolhatja. Regős szerint az iráni konfliktus továbbra is jelentős bizonytalansági tényező: az időről időre emelkedő energiaárak és az ellátási láncok akadozása rontják a magyar ipar versenyképességét, miközben a külső keresletet is visszafoghatják. Hozzátette ugyanakkor, hogy az energiaárak emelkedése nem minden vállalatot érint azonos mértékben, mivel több szereplő hosszabb távú, fix áras gázszerződésekkel rendelkezik.

Az ebből fakadó energiaellátási korlátozások önmagukban is befolyásolhatják az ipari teljesítményt, miközben kérdés, hogy a jelenleg önkéntes fogyasztáscsökkentés milyen mértékben fogja vissza a termelést. Az is meghatározó lesz, hogy a vállalatok mennyire tudják átszervezni működésüket, és csökkenteni energiafelhasználásukat. Kedvező körülmény ugyanakkor, hogy a korlátozások a nyári időszakra esnek, amikor a szabadságolások és a tervezett leállások miatt az ipar teljesítménye egyébként is alacsonyabb. Hogy ennek végül mekkora lesz a tényleges hatása, az csak a következő hónapok adataiból derül majd ki.

(Borítókép: Egy járókelő Budapesten. Fotó: Szollár Zsófi / Index)