A gazdaság állapotának egyik fontos fokmérője a belső fogyasztás, nemcsak arról árulkodik, mennyit költenek a háztartások, hanem a költségvetés bevételeire is közvetlen hatással van az áfabevételeken keresztül. Éppen ezért a Központi Statisztikai Hivatal havonta közzétett kiskereskedelmi adatai kiemelt figyelmet kapnak. Májusban a számok kifejezetten biztató képet festettek: a kiskereskedelmi forgalom éves szinten 4,8 százalékkal nőtt. A kérdés most az volt, hogy a tendencia kitartott-e júniusban is, amikor a vásárlói szokásokat már egyszerre alakította a rekordközeli hőség, a lassuló reálbér-növekedés, és a nemzetközi energiapiacokon ismét erősödő bizonytalanság. Érdemes azt is hozzátenni, hogy júniusban az infláció tovább mérséklődött és éves összevetésben 1,7 százalékos áremelkedést mért a KSH.

Egyértelműen látszik a fordulat

A KSH friss adatai szerint júniusban már lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése. A forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami érezhető visszaesés a májusi 4,8 százalékos növekedéshez képest. A bővülést továbbra is elsősorban a nem élelmiszer-kiskereskedelem húzta, ahol 5,1 százalékos növekedést mért a KSH, miközben az élelmiszer- és vegyes boltok forgalma 1,8 százalékkal emelkedett. Ráadásul a havi adatok szerint a szezonális és naptárhatással kiigazított a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal csökkent májushoz képest.

A részletes adatok alapján továbbra is a vegyes profilú élelmiszerüzletek teljesítettek a legjobban az élelmiszer-kiskereskedelemben. Az ilyen üzletek – amelyek az ágazat forgalmának több mint háromnegyedét adják – értékesítési volumene 3,7 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteké 3,8 százalékkal visszaesett. Ennek eredőjeként az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek teljes forgalma 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem továbbra is a növekedés motorja maradt: az ágazat forgalma összességében 5,1 százalékkal bővült. A legnagyobb emelkedést a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletek érték el 7,8 százalékkal, de a bútor- és műszakicikk-üzletek, valamint a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket árusító boltok is 5 százalék körüli növekedést könyvelhettek el. A textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalma gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,2 százalékkal emelkedett, míg a használtcikk-üzletekben 0,6 százalékos visszaesést mért a KSH.

Folytatódott az online vásárlások térnyerése, a csomagküldő, internetes kiskereskedelem 5,2 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ebben szerepet játszhatott a forint erős árfolyama is, amely kedvezőbbé tette a külföldi webáruházakból történő rendeléseket. Miközben az üzemanyagtöltő állomások forgalma enyhe, 0,2 százalékos csökkenést mutatott. Érdemben bővült ugyanakkor a gépjárműpiac is. A gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem nem része a kiskereskedelmi statisztikának, de ezeknek az üzleteknek a forgalma nyers adatok szerint 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ami továbbra is élénk keresletre utal ebben a szegmensben.

(Borítókép: Vásárlók egy piacon 2024. július 3-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)