Bár a csecsemőmirigy az élet korai szakaszában elengedhetetlen a gyermekek immunrendszerének fejlődéséhez, az életkor előrehaladtával fokozatosan sorvadni és zsugorodni kezd. Emiatt az orvostudomány sokáig úgy tekintett rá, mint egy olyan szervre, amely felnőttkorban már alig lát el érdemi funkciót. A Nature folyóiratban közzétett új eredmények szerint azonban a szerv állapota a későbbiekben is meghatározhatja az egészségünket és az élettartamunkat.

Mesterséges intelligenciával vizsgálták a csecsemőmirigyet

Hugo Aerts, a Harvard Egyetem onkológusa és kutatócsoportja két nagyszabású vizsgálat – a Framingham Heart Study (FHS) és a National Lung Screening Trial (NLST) – adatait elemezte, összesen több mint 27 ezer ember egészségügyi dokumentációját feldolgozva. A résztvevőkről korábban készült CT-felvételek alapján meghatározták a csecsemőmirigy méretét, alakját és összetételét.

Az összegyűjtött adatokat egy mélytanulási rendszer értékelte ki: a mesterséges intelligencia egy pontszámrendszer segítségével jellemezte a szerv egészségi állapotát, ami közvetett módon megmutatta, mennyire maradhatott működőképes a csecsemőmirigy az érintettek felnőttkorában. Ennek alapján a résztvevőket alacsony, átlagos, illetve magas pontszámú csoportokba sorolták.

A jó állapotú csecsemőmirigy alacsonyabb halálozási kockázattal járt együtt

Az utánkövetési adatok érdekes különbségekre világítottak rá. Az NLST-kutatásban a magas pontszámot elért csoport relatív halálozási kockázata a következő 12 évben mintegy 50 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak az alacsony pontszámú csoporthoz viszonyítva. Mindezt úgy állapították meg, hogy az elemzés során már korrigálták az adatokat az életkor, a nem, a dohányzási szokások és az esetleges társbetegségek hatásaival.

Kiderült továbbá, hogy a csecsemőmirigy jobb állapota a tüdőrák kialakulásának kockázatát is jelentősen – mintegy 36 százalékkal –, míg a tüdőrák miatti halálozás esélyét a felére csökkentette a rosszabb állapotú szervvel rendelkezőkhöz képest. A szív- és érrendszeri eredetű halálozások terén is hasonló tendenciát figyeltek meg: a relatív kockázat az NLST-adatbázisban 63 százalékkal, az FHS-vizsgálatban pedig megdöbbentő módon akár 92 százalékkal volt alacsonyabb a magas pontszámú csoport esetében.