Az elkövetkező hónapokban az európai kormányok fokozzák erőfeszítéseiket annak megállapítására, hogy az EU hosszú távú, 2028-2034 közötti költségvetését hogyan kell finanszírozni, és a vita középpontjában új bevételek, úgynevezett „saját források” állnak.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A saját forrásokról szóló vita nem új keletű. A legutóbbi hosszú távú költségvetési tárgyalások során a 27 tagállam egyáltalán nem tudott megegyezni a forrásokról, a költségvetést végül nemzeti hozzájárulásból finanszírozták, minden ország a bruttó nemzeti jövedelmének 1,13 százalékával járult hozzá.

De mivel a blokknak nagy ambíciói vannak, hogy nagy új beruházásokat hajtsanak végre olyan stratégiai ágazatokban, mint a mesterséges intelligencia és a védelem, miközben fenntartsák a beruházásokat az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és a halászat, egyértelmű, hogy az EU-nak szüksége van saját, összehangolt módon összegyűjtött és elköltendő pénzére, nem pedig 27 különböző nemzeti költségvetésre szétaprózva.

Az európai kormányok ezért próbálnak friss pénzt szerezni – de az új adókról nem könnyű megegyezni, és a jelenleg terítéken lévő javaslatok egyike sem előnyös mindenkinek. A tagállamoknak kompromisszumot kell találniuk, és meg kell tenniük a megfelelő kompromisszumokat annak érdekében, hogy mind a 27 kormány boldog legyen – vagy legalábbis egyformán boldogtalan legyen.

A központi probléma az, hogy egyetlen kormány sem fogadja szívesen az állampolgárokra kivetett új adók lehetőségét. Ez a központi aggálya az Euronews-nak, névtelenül nyilatkozó uniós diplomatáknak: hogyan tudják a kormányok meggyőzni a közvéleményt egy új adó elfogadásáról?

Hiszen az uniós szinten bevezetett adókat gyakran felülről „kivetettnek” tekintik, ami erőteljes politikai kérdéssé teszi őket. Könnyen a választási kampányok fókuszpontjává válhatnak, és akár a kormányok felemelkedéséhez vagy bukásához is hozzájárulhatnak.

Vannak olyan országok, amelyek még magasabbra helyezik tárgyalási pozíciójukat. Svédország például ellenzi a saját források bármilyen formáját, azzal érvelve, hogy az EU leggazdagabb tagállamainak aránytalanul nagy pénzügyi terheket kell vállalniuk.

Ugyanakkor az új, uniós szintű adók jelentős technikai kihívásokkal is szembesülnek, mivel gyakran a tömb adójogának harmonizációját teszik szükségessé, és villámgyorsan be kellene őket alakítani ahhoz, hogy 2028-tól megkezdődjön a költségvetési hozzájárulás.

Itt az Euronews mérlegeli a jelenleg terítéken lévő javaslatokat. Ez az elemzés az EU tisztviselőivel és diplomatákkal folytatott beszélgetéseken, valamint szerkesztőségünk által látott dokumentumokon alapul.

Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM)

Amit tudnia kell:A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kiegészítőjeként kialakított CBAM egyenértékű szén-dioxid-árat alkalmaz bizonyos szén-dioxid-kibocsátású termékek (jelenleg vas és acél, alumínium, cement, műtrágyák, villamos energia és hidrogén) importjára, megakadályozva a gyártókat abban, hogy a kibocsátásokat külföldre helyezzék át, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak.

Előnyök:Az uniós országok elvileg nagyrészt támogatják a CBAM-ot. Finnország, Ausztria, Portugália és Lengyelország a leghangosabb támogatói közé tartozik, és France is támogatja.

Hátrányok:Az ETS-hez hasonlóan a CBAM sem hoz létre új adót, hanem egyszerűen átirányítja a meglévő adóból származó bevételeket Brüsszelbe. És bár ez viszonylag nem vitatható, a bevételek szerények.

Esély:★★★★★

Érték:1,4 milliárd euró évente.

Csomagkezelési díj

Amit tudnia kell:A Bizottság uniós kezelési díj bevezetését javasolta az EU-n kívülről importált kis értékű e-kereskedelmi csomagokra, elsősorban a kínai platformokra, például a Sheinre és a Temura. Az indoklás az, hogy fedezni kell a vámhatóságoknál felmerülő, több milliárd kisszállítmány feldolgozása során felmerülő növekvő költségeket.

A blokk július 1-je óta ideiglenesen 3 eurós átalányadót vet ki a 150 euró érték alatti kisparcellákra. Ez az ideiglenes illeték mindaddig érvényben lesz, amíg az EU be nem hajtja adóreformját, ideértve a francia Lille városában működő új uniós adóhatóság felállítását, amely úgynevezett Tax Data Hubként fog működni, hogy javítsa az adóigazgatás sebességét és hatékonyságát az egész blokkban.

Előnyök:A javaslat összhangban áll az EU szélesebb körű erőfeszítésével a Kínával fennálló gazdasági kapcsolatok „újraegyensúlyozására” irányuló törekvésével, szembeszállva a növekvő kereskedelmi többlettel, amelyet az olcsó kínai áruk özöne okoz, amelyek gyakran nem tartják tiszteletben az európai biztonsági előírásokat vagy a hamisított törvényeket.

Hátrányok:Továbbra sem világos, hogy a kezelési díjból ténylegesen mekkora bevétel származik, és gazdaságilag is visszatartja a kis értékű csomagok megrendelését. A kijátszás egy másik nagy probléma, mivel az e-kereskedelmi platformok valószínűleg az EU-n belüli raktárkapacitásuk növelésével válaszolnak.

Esély:★★★★☆

Érték:Nincs hivatalos becslés. A legfrissebb adatok szerint 2025-ben közel 5,9 milliárd kis értékű csomag érkezett be az EU-ba. Az új díj azonban a közvetlenül a fogyasztóknak feladott csomagok arányát 2 euróval eltolhatja az EU-ban található raktárakból feladott csomagok javára, amelyekre mindössze 0,50 euró jár.

Online szerencsejáték-adó

Amit tudnia kell:Az EU tisztviselői a szerencsejátékok világában két folyamatban lévő trendre összpontosítanak: a fizikairól az online felé való elmozdulásra, valamint a tiltott tevékenységek növekvő elterjedésére. A piacon kevés adat áll rendelkezésre, és az online szerencsejáték-adó bevezetése eltarthat egy ideig.

Előnyök:Az új adó segíthet az online szerencsejátékkal kapcsolatos számos folyamatban lévő probléma megoldásában, mint például a kiskorúak szerencsejátéka, a tiltott témákban való fogadás és a szervezett bűnözés. Ez növelheti azon országok bevételeit is, ahol a legtöbb szerencsejáték-webhely található, köztük Máltán.

Hátrányok:Különösen Málta továbbra is hevesen ellenzi az online szerencsejáték-adót, amely jelentős akadály, mivel az uniós költségvetést csak egyhangúlag lehet elfogadni. A kérdés az, hogy Vallettát mit ajánlanak engedményekért cserébe. Emellett kérdések merülnek fel az online és az offline szerencsejátékok kezelése közötti különbségekkel kapcsolatban is.

Odds: ★★★★☆

Értéke: 1,9 milliárd euró évente.

Dohány jövedéki adó

Amit tudnia kell:A dohányadó pontos alapértéke továbbra is mozgó célpont, mivel az uniós országok a dohányadó-irányelv felülvizsgálatáról tárgyalnak, és az eredeti javaslathoz képest már csökkentették annak hatályát és ambícióit.

Előnyök:A dohányadó jelentős bevételeket generálhat, és uniós szinten harmonizálják. Ezenkívül visszatartja a dohányzást, különösen a szegényebb fogyasztók körében, ami pozitív hatással van az egészségre. Az ellenállást nem tekintik leküzdhetetlennek.

Hátrányok:Az adót a dél-európai országok, különösen Bulgária, Csehország, Luxemburg és Szlovénia ellenzik. Attól tartanak, hogy felpörgetheti a feketepiacot, és munkahelyeket kockáztathat, és nézeteltérések vannak azzal kapcsolatban, hogy az alternatív termékeket, például az e-cigarettát a hagyományos termékekkel azonos szinten kell-e megadóztatni.

Esély:★★★★☆

Érték:11,2 milliárd euró évente.

Corporate Resource for Europe (CORE)

Amit tudnia kell:A CORE egy éves átalányösszegű hozzájárulás lenne, amelyet az EU-ban működő és értékesítő nagyvállalatok fizetnének, amelyek nettó éves forgalma 100 millió euró.

Előnyök:A nagyvállalatok – különösen a kínai vagy az amerikai – megadóztatása könnyen eladható a nyilvánosság számára, és az EU tisztviselői rámutatnak, hogy a vállalatoktól elvárt összeg általában alacsonyabb, mint a felső vezetők bónuszai. Bár a CORE eredeti formájában valószínűleg nem marad fenn, a tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy "még nem halt meg", mivel újrakalibrálható, hogy leküzdje Washington ellenállását az EU digitális adóztatásával szemben, mivel a társasági adó nem ágazatspecifikus.

Hátrányok:Az uniós szintű társasági adó létrehozásának ötlete jelentős ideológiai ellenállásba ütközik, mivel ellentétes a versenyképességi menetrenddel. Bár a lebegtetett százalékot minimálisnak tartják, az olyan országok, mint Németország, Dánia, Luxemburg és Hollandia elvileg ellenzik a lépést, mondván, hogy veszélyes precedenst teremthet.

Odds: ★★★☆☆

Érték:6,8 milliárd euró évente.

Nem gyűjtött e-hulladék

Amit tudnia kell:A Bizottság javaslatot tett a be nem gyűjtött e-hulladék súlyához 2 euró/kg (éves inflációval kiigazított) lehívási díj bevezetésére.

Előnyök:Az e-hulladék gyűjtésének és újrahasznosításának új ösztönzése környezeti előnyökkel járna, miközben stratégiailag hozzájárulna Kína dominanciájával való megküzdéshez a kritikus nyersanyagok ellátási láncaiban.

Hátrányok:Az összeget a tagállamok nemzeti hozzájárulásként fizetnék be a fővárosok által az Eurostatnak bejelentett be nem gyűjtött e-hulladék alapján. Ez perverz ösztönzést jelenthet a kormányoknak arra, hogy ahelyett, hogy csökkentenék az e-hulladék tényleges mennyiségét, alul jelentsék.

Esély:★★★☆☆

Érték:15 milliárd euró évente.

EU kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS)

Amit tudnia kell:2005 óta az EU ETS1 „cap-and-trade” rendszerként működik, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Korlátozza a vállalatok által termelhető teljes kibocsátást, és előírja a cégeknek, hogy a szennyezés fedezésére kibocsátási egységeket vásároljanak akár az EU-tól, akár más vállalatoktól.

Előnyök:Az Európai Bizottság javasolta az ETS1-ből származó bevételek célzott kiigazítását az EU költségvetésébe**.** Ausztria támogatja a javaslatot. Az átfogó kibocsátáskereskedelmi rendszer igazodik az EU zöld menetrendjéhez, mivel a keletkezett bevételeket a zöld átállási kezdeményezések támogatására szánják.

Hátrányok:Lengyelország zsigerileg ellenzi a javaslatot, csakúgy, mint más közép- és kelet-európai országok, például Észtország, Szlovénia és Bulgária, akik azt regresszívnek tartják. Ezenkívül a Bizottság a közelmúltban javasolta a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját1 az ipari versenyképességgel kapcsolatos aggályok miatt, a kibocsátási felső határok lassabb csökkentésével 2030 után.

Esély:★★☆☆☆

Érték:9,6 milliárd euró évente.

Digitális illeték

Amit tudnia kell:A digitális szolgáltatásokra kivetett illeték bevezetése az Európai Parlament egyik fő gondolata. Kialakítását és terjedelmét tekintve még teljesen ki kell dolgozni, bár a Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban már meglévő digitális adók jelentős precedenst jelenthetnek.

Előnyök:Azok az uniós országok, amelyekben már van digitális szolgáltatások adója, támogathatják annak európai szintre emelését, hogy elkerüljék Washington közvetlen megtorlását. Az adó nagyrészt a nem Európán kívüli vállalkozásokra is esne, a technológiai cégek pedig köztudottan alacsony adókat fizetnek Európában.

Hátrányok:Washington már figyelmeztetett, ha a kezdeményezés előrehalad, megtorlást tehet. Írország, az EU Tanácsának jelenlegi elnöke szintén ellenzi a javaslatot, mivel a világ számos legnagyobb technológiai vállalatának európai központja is otthont ad.

Esély:★★☆☆☆

Érték:5 milliárd euró évente.

A kriptoeszközök adója

Amit tudnia kell:Annak ellenére, hogy politikailag életképes lehet a tagállamok számára a kriptovaluta vagyonadó támogatása, ennek beindítása és az adóelkerülés megakadályozása komoly problémákat vet fel. "Lehet, hogy ez sok munka a semmiért" - mondják az EU illetékesei.

Előnyök:A kriptovalutákra egyre nagyobb szabályozási nyomás nehezedik feketepiaci tevékenység, pénzmosás és egyéb tiltott célokra való felhasználásuk miatt. Politikai étvágy van a piac további vizsgálatára és az onnan származó bevételek jobb nyomon követésére.

Hátrányok:Az Európai Parlamentben lebegtetett bevételi ötletek közül ez talán a legkevésbé életképes. A piac, amelyre összpontosítana, nagyon ingatag és alapvetően decentralizált, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy elkerüljék a hatóságok ellenőrzését. Egyes országokban már van tőkenyereség-adó, amely fedezi a kriptot, de a legtöbb felhasználó egyszerűen nem jelenti be.

Esély:★☆☆☆☆

Érték:Évente 3-4 milliárd euró a kriptotranzakciós adó, 1-2,4 milliárd euró a tőkenyereség-adó.