A hirosimai atomtámadás egy teljesen új, a Földön eddig soha nem látott anyagot hozott létre. A radioaktív hulladékban rejtőző apró szemcséket elemző kutatók egy korábban ismeretlen fémötvözetet azonosítottak, amely vélhetően magában a nukleáris tűzgömbben keletkezett.

A mikroszkopikus ötvözetet egy üvegszerű részecskében, az úgynevezett "hiroshimaite"-ban találták meg, amelyet a Hirosimai-öböl homokjából gyűjtöttek össze. A csapat szerint a darab egy fémekből álló felhőből kovácsolódott össze, amely akkor keletkezett, amikor 7000 fok feletti hőmérsékleten elpárologtak az épületek, a talaj, az üveg és más anyagok.

Az újonnan azonosított ötvözet vasat, krómot, nikkelt, mangánt, molibdént, szilíciumot és alumíniumot tartalmaz a rozsdamentes acélra emlékeztető arányokban, de egy korábban soha nem dokumentált szerkezetben. A kutatók úgy gondolják, hogy az olvadt gőz gyorsan lecsapódott, mielőtt a tűzgolyó intenzív hűtése a helyükre fagyasztotta volna az atomokat. Így azok egy olyan mintázatba rögzülnek, amelynek természetes módon nem szabadna előfordulnia egy ilyen fémben.

A váratlan felfedezés felvetette annak a lehetőségét, hogy a katasztrófa helyszínén még több ismeretlen anyag is rejtőzhet.

Új anyagot alkotott a nukleáris robbanás

A tanulmányhoz a Firenzei Egyetem csapata 34 apró, üvegszerű részecskét elemzett, amelyeket a Hirosimai-öböl strandjairól gyűjtöttek. Nagy teljesítményű elektronmikroszkópok, kémiai elemzés és egykristályos röntgendiffrakció segítségével a törmelékben keresték az 1945-ös atombomba-robbanás során keletkezett szokatlan anyagokat.

Egy mindössze néhány mikrométer átmérőjű fémszemcse azért tűnt ki, mert kémiai összetétele és kristályszerkezete nem egyezett egyetlen korábban ismert ötvözettel sem. A csapat ezután összehasonlította atomszerkezetét több ezer ismert anyaggal, hogy megerősítse, hogy egy korábban nem ismert fémet képvisel, amely a nukleáris tűzgömb belsejében keletkezett.

A kutatócsoport szerint az ötvözet az anyagtudomány egy eddig ismeretlen arany középútját képviseli, amely az atomrobbanás tűzgömbjében uralkodó rendkívüli hőség és a hirtelen lehűlés hatására jött létre. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a nukleáris robbanások új anyagokat képesek létrehozni.