Hivatalosan továbbra is csak annyit lehet tudni a Nemzeti Színházban két és fél éve történt baleset ügyében, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt folytat nyomozást: három gyanúsítottat, illetve tanúkat hallgattak ki, dokumentumokat szereztek be, szakértőt rendeltek ki. A BRFK tájékoztatása szerint a gyanúsítottak színházi dolgozók, mindhárman szabadlábon védekezhetnek.

A nyomozást le kell zárni

A 2023. novemberi balesetben két színész olyan súlyosan sérült, hogy a gyógykezelésük, illetve rehabilitációjuk több hónapot vett igénybe: Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó egy díszletelemről több métert zuhant a mélybe.

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a nyomozás határideje a három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a gyanúsított kihallgatásától számított egy év, súlyosabb esetben két (vagy három) év. Miután a gyanúsítotti kihallgatások 2025 decemberében történtek, a nyomozást 2026 decemberéig le kell zárni, hiszen három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel járó bűncselekményről van szó.

Az ugyanis, aki foglalkozási szabály megszegésével más életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

– még ennek is bele kell tehát férnie az egy éves nyomozásba.

Jelen állás szerint tehát annyit tudhatunk, hogy három személyt gyanúsítottak meg, de a nyomozó hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény személyes adatokra vonatkozó passzusai miatt nem mondhatja meg, hogy pontosan kiket. Ez ugyanis bűnügyi személyes adatnak minősül, amire a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rendőrség erre hivatkozva azt sem tudja megmondani, hogy kit nem hallgattak ki. 

A munkáltató felelőssége

Az Index mindemellett úgy tudja, hogy a Nemzeti Színházban történt baleset ügyében 2024 februárjában készült igazságügyi szakértői vélemény szerint két személy közvetlen felelősséggel tartozik a balesetért, a munkáltatói jogkör gyakorlója pedig egyetemlegesen felelős a kiválasztott személyek által végrehajtott tevékenységekért. Hiszen a munka törvénykönyve kimondja:

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.

Az igazságügyi szakvélemény öt személyről állítja, hogy közvetett felelősséggel tartoznak, mert valótlanságot tartalmazó nyilatkozatot tettek a díszlet biztonságáról. Mivel két személyt kétféle felelősség is terhel, a szakértői vélemény összesen hat ember felelősségét veti fel – ehhez képest a nyomozó hatóság két és fél év alatt csupán három embert hallgatott ki.

Szerettük volna megtudni, hogy a kihallgatottak, vagyis a gyanúsítottak között van-e Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, ezért elküldtük kérdéseinket a színház sajtóosztályának. (A gyanúsítottként való kihallgatás mellett arra lettünk volna még kíváncsiak, hogy tanúként meghallgatták-e.) A színház a válaszában azt írta, hogy

az említett ügyben továbbra is folyamatban van a hatósági eljárás, ezért jelenleg nincs olyan információ, amelyet az üggyel kapcsolatban közölni tudnánk. Az eljárás lezárásáig annak részleteit nem kívánjuk kommentálni.

Más forrásból viszont az Index úgy értesült, hogy Vidnyánszky Attilát nem hallgatták ki, vagyis nincs a gyanúsítottak között.

Testi és lelki sebek

Mi mindig élesen különválasztottuk a büntetőügyet a kártérítéstől. A színházzal kemény, de nem hosszú tárgyalás után korrektül megegyeztünk. Abban azonban mindig egyetértettünk Vidnyánszky Attilával és Horváth Lajos Ottóval is, hogy az érzelmi, lelki sebek begyógyulásához hosszabb idő kell. Reménykedem abban, hogy ez az idő eljön

– mondta megkeresésünkre Borbély Zoltán, Horváth Lajos Ottó ügyvédje, aki – Szemere Bertalan gondolatait megidézve – azt mondta, hogy nem a büntetés súlyossága, hanem az elmaradhatatlansága a visszatartó erő, és 

„Minél több idő telik el, annál kisebb a súlya” – mondta Borbély Zoltán, aki szerint a súlyos egészségromlás – ami akár három évig tartó szabadságvesztést vonhat maga után – biztosan megáll a két művész esetében, hiszen a gyógyulásukhoz több mint fél évre volt szükség. „Horváth Lajos Ottó sérülése pedig egyértelműen maradandó” – tette hozzá. 

Borbély Zoltán azt is elmondta, hogy ők hozzájárultak a közvetítői eljáráshoz, azaz a mediációhoz, de ehhez a gyanúsítottak részéről beismerő vallomásra van szükség. A közvetítői eljárás célja, hogy az érintettek – ha vállalják – párbeszéd segítségével feldolgozzák a történteket, felelősséget vállaljanak, és lehetőség szerint helyreállítsák a keletkezett sérelmeket és megsérült kapcsolatokat, jóvátétel formájában.

Sokkoló baleset

Az Index elsőként számolt be 2023 novemberében a Nemzeti Színházban történt balesetről, ami miatt félbeszakadt a Rómeó és Júlia előadása. A több métert zuhanó, megsérült színészeknek, Szász Júliának és Horváth Lajos Ottónak több hónapos gyógyulásra és rehabilitációra volt szükségük ahhoz, hogy újra színpadra tudjanak állni.

A Budapesti Rendőr-főkapitányságra nem is érkezett bejelentés, a nyomozó hatóság a sajtóban megjelent hírek alapján, hivatalból rendelt el nyomozást foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A szemlét a rendőrök utólag tartották meg az addigra megváltoztatott helyszínen, illetve újabb szemlét tartottak a rekonstruált díszletben. 

A történtek után a társulat is sokkos állapotba került. A balesetet követően Vidnyánszky Attila vezérigazgató, aki az előadást is rendezte, bejelentette lemondását, ám Csák János akkori kulturális miniszter ezt nem fogadta el.

(Borítókép: A Nemzeti Színház 2024. július 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)