GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 05. 2 percnyi olvasás
A paksi és a cernavodai atomerőmű termelésének visszafogása után Bulgária vált a régió egyik legfontosabb áramexportőrévé.
Történelmi mértékű villamosenergia-exportot ért el Bulgária, miután a rekordalacsony dunai vízállás miatt csökkenteni kellett a paksi és a romániai cernavodai atomerőmű termelését. A bolgár rendszerirányító szerint a magyar és román kereskedők gyakorlatilag minden rendelkezésre álló határkeresztező kapacitást lekötöttek.
Történelmi csúcsra emelkedett Bulgária villamosenergia-exportja, miután Magyarországon a Paksi Atomerőmű, Romániában pedig a cernavodai atomerőmű termelését vissza kellett fogni a Duna rekordalacsony vízállása miatt.
Dimitar Zarcsev, a bolgár Villamosenergia-rendszerirányító (ESO) központi diszpécserszolgálatának igazgatója a Bolgár Nemzeti Rádiónak elmondta, hogy ilyet a pályafutása során még nem látott.
Soha nem láttam ilyen csodát – napi 32-33 ezer megawattóra exportot érünk el
– fogalmazott.
Elmondása szerint a magyar és román energiakereskedők 3500-4000 megawattnyi határkeresztező kapacitásra és villamos energiára nyújtottak be igényt, így a Bulgáriából rendelkezésre álló exportlehetőségek gyakorlatilag teljes egészében kihasználttá váltak.
A bolgár szakember szerint az ország energiaellátása akkor sem kerülne veszélybe, ha a Kozloduji Atomerőmű teljesítményét később mérsékelni kellene. Ezt elsősorban annak tulajdonította, hogy a Marica Iztok 2 szénerőmű jelenleg öt blokkal üzemel, a víztározók megfelelően fel vannak töltve, a vízerőművek pedig szükség esetén növelni tudják termelésüket.
Itt a fordulat, amire napok óta vár az ország: újra emelkedik a Duna vízszintje, a Paksi Atomerőmű megmenekülhet
A Duna vízszintjének lassú emelkedése egyelőre javította a Paksi Atomerőmű helyzetét: az utolsó működő blokk továbbra is termel, miközben a folyó vízállása több mérési ponton is növekedést mutat. Bár a vízszint még mindig kritikus tartományban van, a néhány nappal korábbi leállási kockázathoz képest kedvezőbbé vált a helyzet. Talán elkerülhető, hogy leálljon a Paksi Atomerőmű.
A bolgár Nukleáris Szabályozási Ügynökség szerdán külön közleményben hangsúlyozta, hogy a Kozloduji Atomerőmű kialakítása jelentősen eltér a térség több más atomerőművétől. A reaktorok és a kiégett fűtőelemek hűtését olyan, egymástól független biztonsági rendszerek biztosítják, amelyek működését nem befolyásolja közvetlenül a Duna vízszintjének csökkenése.
A hűtőrendszer zárt körökben működik, amelyekből a hőt párologtatással vezetik el a légkörbe. Emellett az erőmű tartalék vízkészletekkel, hidegvíz-csatornával és kutakkal is rendelkezik, amelyek szükség esetén pótolják az elpárolgott vizet.
A nukleáris hatóság kiemelte, hogy ezt a kialakítást korábbi időszakos biztonsági felülvizsgálatok, valamint a fukusimai balesetet követően végrehajtott európai stressztesztek során is megvizsgálták. A vizsgálatok nem tártak fel olyan tervezési hiányosságot, amely veszélyeztetné az erőmű biztonságos működését tartósan alacsony dunai vízállás esetén.
A jelenlegi helyzet miatt ugyanakkor fokozott üzemeltetési megfigyelést vezettek be.
Iva Petrova bolgár energiaügyi miniszter a Kozloduji Atomerőműben tett látogatásán úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi vízállás mellett az erőmű még néhány hétig képes teljes, 2000 megawattos kapacitással működni.
A nukleáris szabályozó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha az alacsony vízállás hosszabb ideig fennmarad, és a turbinák kondenzátorainak hűtéséhez már nem áll rendelkezésre elegendő víz, akkor fokozatos teljesítménycsökkentés válhat szükségessé. Szélsőséges esetben akár az egyik vagy mindkét blokk termelését is mérsékelhetik.
Rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter: nagy energiafejlesztési csomagról döntött a kormány
Az energiaválságra adott hosszú távú válaszokról döntött a kormány. Magyar Péter szerint a kabinet energiatárolási, hálózatfejlesztési, valamint megújulóenergia-beruházásokat indít el hazai, uniós és magánforrások bevonásával.
Napi