Régóta Tihany egyik nevezetessége a 110 méterrel a Balaton víztükre fölé emelkedő Óvár. amelynek tetejét egy 600×400 méter nagyságú, viszonylag sík terület alkotja. A víz felől szinte teljesen rejtett, főleg kelet felé lejtő tetőre már korábban is sokan felfigyelhettek a háborítatlansága és a Balaton keleti medencéjére nyíló csodálatos kilátás miatt. Az ezredfordulóig fékezte az emberi terjeszkedést a félsziget 74 éve kapott tájvédelmi körzet besorolása, és a helyi építési szabályzatban az Óvár-tetőre, mint kertes mezőgazdasági területre vonatkozó MK3-as övezeti szabályrendszer, írja a balatontipp.hu cikke.

A terület átalakulása akkor gyorsult fel igazán, amikor az elmúlt 15 évben, de különösen annak legutóbbi éveiben egybefüggő házsorok jelentek meg az Óvár-tetőn. De nem csak újak épültek, a korábban már itt lévők közül is többen lazábbra vették az előírások betartását, az addig kötelezően megtartott szőlőt, gyümölcsösöket térkőre, fürdőmedencére cserélték, folytatódik a cikk.

Pedig a helyi építési szabályzatban az Óvár-tetőre vonatkozó övezeti előírásban egyértelműen rögzítik, hogy a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2, a legkisebb telekszélesség 18 m, megengedhető legnagyobb beépítés 3 százalék, de maximum 80 m2, legnagyobb terepszint alatti beépítés 5 százalék, az építmény legmagasabb pontja a rendezett tereptől 6 m, burkolt felület nagysága 2 százalék, de maximum 60 m2, beépíthető legkisebb telekméret 3500 m2, műveléssel összefüggő gazdasági épület létesítése esetén a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m, műveléssel összefüggő gazdasági épület épületmagasság maximuma 3,5 m, műveléssel összefüggő gazdasági épület homlokzatmagassága 4,0 m, földdel borított pince legnagyobb bruttó alapterülete 3 százalék, de maximum 90 m2.

Beindult a hivatalok semmitmondása, azaz a Balkán a Balatonnál

A képek alapján lehetnek akár egyértelműnek tűnő sejtéseink is arról, hogy az építmények egy része megfelel az építési szabályzatnak, de jelentős részük szabálytalan, illetve a szabályokat sértő. Ezért Győrffy Árpád, a cikk szerzője az önkormányzathoz fordult, ahol a települési főépítész válaszolt. A helyi jogszabály alapján megírta az Mk3-as övezet fent is idézett előírásait.

Az építési előírások esetleges megsértésével kapcsolatban annyit közölt, hogy „a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal és az települési főépítész nem rendelkeznek hatáskörrel a szabálytalan építkezések vonatkozásában. Kizárólag településképi eljárásban működhet közre hivatalunk. Hatósági jogkörrel a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály rendelkezik. Minden olyan ügyben, ami a tudomásunkra jut, tájékoztatjuk a hatóságot és kérjük az eljárás megindítását a szabálytalannak vélt beépítések esetén.”

A szerző azonban ezzel együtt elküldte a levelet az építési ügyekkel is foglalkozó Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Ők ezt írták: „tisztelettel felhívjuk az adatigénylése jelen felhívástól számított 15 napon belüli pontosítására, tekintettel arra, hogy az Ön által használt „építmények” kifejezés általános jellegére tekintettel az érintett építmények köre nem meghatározható”. Vagyis a válasz: nesze semmi, fogd meg jól!

A transzparenciáról sokat elárul, folytatja a cikkben a szerző, hogy a Vitézy Dávid vezette minisztériumnak még működő honlapja sincs, a tárca anonim gárdája mindenesetre hozta a kötelezőt: a levél aláírójaként csak magát a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot jelölték meg, elrejtőzve a kollektív felelőtlenség mögé. Mindeközben az Óvár-tető luxinegyede közben is megállíthatatlanul tovább épül. Amin nem is csodálkozhatunk ilyen hatósági rendszer és ilyen hivatalnoki hozzáállás mellett.