Nemrégiben arról írtunk, hogy a rendőrség eljárást indított, miután olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy egy örmény férfi a józsefvárosi piacon, egy szerszámboltban nagy tételben árusít lőfegyvereket. A nyomozás során kiderült, hogy a légfegyvereket egy 38 éves férfi vásárolta meg Lengyelországban és 49 éves társával hozta Magyarországra, a piacon pedig az 55 éves örmény állampolgár árulta. A hatóság végül a szlovák-magyar határon, a Migléc-Tornyosnémeti átkelőnél fogta el a két szállítót, az általuk vezetett teherautókban 122, a 38 éves férfi Pest megyei ingatlanjaiban 91, míg a józsefvárosi szerszámboltban 151 légfegyvert találtak. A lefoglalt fegyverek között sűrített levegős technológiával működő, a bűncselekményi határértéket akár többszörösen is meghaladó csőtorkolati energiával rendelkező modellek is voltak.

Mivel a előző hetekben, hónapokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai több esetben is illegális fegyverszállítmányokat kapcsoltak le Magyarország területén vagy határain, megkerestük őket a témában. Mint írták, nem mondható ugyan a robbanásszerűnek a növekedés, ugyanakkor a NAV évről-évre egyre több ilyen jogsértést derít fel, idén eddig tizenötször találtak fegyvereket és lőszereket a pénzügyőreik.

Honnan érkeznek és hová tartanak az illegális lőfegyverek?

Az Európában forgalomba kerülő illegális lőfegyverek jelentős hányada a balkáni, kisebb része a posztszovjet térségből származik. 

Ugyanakkor az európai ügynökségek, például az Europol és a Frontex előrejelzései szerint – a délszláv háborúhoz hasonlóan – a jövőben az orosz-ukrán háború következményeként felmerülő fegyver-csempészet is komoly kockázatként definiálható.

A fegyverkereskedők számára hazánk elsősorban tranzitország, a Balkánról érkező fegyverek jelentős része Nyugat-Európa felé tart, ahol magasabb a kereslet és a piaci ár. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy egy részük Magyarországon marad, és hazai bűnözői körök használják fel vagy értékesítik azokat.