Vitézy Dávid kifogásolja, hogy a jelenlegi traffipaxok csak rövid útszakaszokon késztetik lassításra az autósokat, ezért szerinte érdemes lenne olyan rendszert alkalmazni, amely egy teljes szakaszon ellenőrzi a sebességhatárok betartását. A közlekedési és beruházási miniszter szerdai Facebook-bejegyzésében  indított társadalmi egyeztetést arról, bevezessék-e Magyarországon az átlagsebesség-mérést. 

Vitézy átlagsebesség-méréssel üldözné a gyorshajtókat

A tárcavezető posztjában kifejtette: sok autós csak a sebességmérő kamerák közelében veszi vissza a tempót, majd az ellenőrzési pont után ismét gyorsít. Az átlagsebesség-mérés ezt a gyakorlatot szoríthatja vissza, mert az két mérési pont között számítja ki a járművek átlagos sebességét.

Vitézy Dávid több nemzetközi példát is felsorolt a rendszer hatékonyságának alátámasztására. Mint írja: az Európai Bizottság összesítése alapján az automatikus sebességellenőrző rendszerek általában 15–20 százalékkal mérséklik a balesetek számát, az átlagsebesség-mérés pedig ennél is kedvezőbb eredményeket hozott több országban. A miniszter felsorolása szerint

• Ausztriában egy alagútban működő rendszer bevezetése után 33 százalékkal csökkent a sérüléses balesetek száma, míg a halálos és súlyos sérüléssel járó esetek közel felére estek vissza. 
• Olaszország autópályáin, ahol már több mint 1200 kilométeren működik az ellenőrzés, egy átfogó vizsgálat 22 százalékos csökkenést mutatott ki.
• Hollandiában az érintett autópálya-szakaszokon a gyorshajtók aránya 1 százalék alá csökkent. 
• Lengyelország országos útjain az átlagsebesség-mérés bevezetését követően 30 százalékkal kevesebb baleset történt, a halálos és súlyos sérüléssel járó esetek száma pedig 56 százalékkal mérséklődött.

Vitézy Dávid úgy véli, Magyarországon a technológiai feltételek már rendelkezésre állnak; az utak mentén működő kamerarendszerek alkalmasak az átlagsebesség mérésére, alkalmazásukat jelenleg a jogszabályi környezet korlátozza.

A tárcavezető ezért a közlekedésbiztonsági kérdőívben arra kíváncsi, hogy a magyarok támogatják-e az átlagsebesség-mérés és más automatikus közlekedésbiztonsági rendszerek szélesebb körű bevezetését.

Adatvédelmi és közlekedéspszichológiai szempontból is aggályos lehetaz új rendszer bevezetése

A működő példák alapján azonban már eddig is számos aggály merült fel. Ilyen például az adatvédelem kérdése, ugyanis a rendszer azokról a sofőrökről is adatot gyűjt és tárol, akik semmilyen szabálysértést nem követtek el.

Erre egyébként már Németországban van jogi precedens is. Alsó-Szászországban 2019-ben például egy bíróság ideiglenesen leállíttatta az átlagsebesség-mérő rendszert, mert úgy ítélték meg, hogy a vétlen autósok adatainak rögzítése törvényi alap nélkül sérti a személyiségi jogokat és az alkotmányos adatvédelmi elveket. 

A rendszert csak azután indíthatták újra, hogy pontos jogi szabályozással és szigorú titkosítással garantálták, hogy a szabályosan közlekedők adatait a rendszer azonnal, visszaállíthatatlanul törli.

Emellett felmerült az úgynevezett „funkciókúszás” (Function Creep) is, azaz félő, hogy a kizárólag közlekedésbiztonsági célból kiépített, teljes útszakaszokat lefedő kamerahálózatot később más, a lakosságot korlátozó vagy megfigyelő célokra is használni kezdik a hatóságok.

A rendszert már egy ideje üzemeltető országokban felmerült az is, hogy ha a mért szakaszon belül digitális táblákkal időközben megváltoztatják a sebességkorlátozást (baleset vagy az időjárás változása miatt), szinte lehetetlenné válik a pontos és igazságos jogi bizonyítás, hogy az autós pontosan hol és mennyivel lépte át a határt.

Ezen egyáltalán nem elhanyagolható szempontokon túl aggályként merült fel az is, ha például egy autós tudja, hogy túl gyorsan hajtott be a szakaszra, a mérés vége előtt szándékosan lelassít  vagy megáll egy pihenőhelyen, hogy „javítson az átlagán”. 

Ráadásul félő, a sofőrök ahelyett, hogy az utat és a környezetet figyelnék, folyamatosan a sebessségmérő órát lesik, nehogy minimálisan is átlépjék a megengedett átlagot, ami a reflexek tompulásához is vezethet.