Scott Bessent segíteni akart Japánnak stabilizálni a jen árfolyamát. Ezért úgy döntött, hogy hagyja a sajtót, hogy az lefotózza a "véletlenül" az asztalon maradt jegyzetfüzetét, amelynek teendőlistáján szerepelt akár 10 milliárd dollár értékű jen vásárlása.

Ez szokatlan taktika volt, de az efféle megoldások mára Bessent védjegyévé váltak. Korábbi, Wall Street-i pályafutása során Soros Györgynek dolgozva egymilliárd dollárt keresett nagyszabású devizapiaci fogadásokkal. Donald Trump elnök pénzügyminisztereként pedig már egy mentőcsomagot indított Argentína számára. Most pedig egy másik amerikai szövetséges, Japán megsegítésére sietett.

Bessent szokatlan eszközöket használ pénzügyminiszterként

Washington és Tokió közös kampánya a jen megerősítésére közel harminc éve az első ilyen jellegű akció. A jegyzetfüzetes húzáson túl Bessent olyan eszközöket is bevetett, amelyek még a pénzügyminisztérium megfigyelőit is meglepték: 

• például az Egyesült Államok eurótartalékait használta fel, illetve 
• felhívta a figyelmet a Federal Reserve egyik finanszírozási eszközére, amelyet Japán is igénybe vehet.

„Úgy érzem, ő inkább úgy gondolkodik, mint egy devizapiaci kereskető” – mondta Stephen Myrow, a Beacon Policy Advisors ügyvezető partnere, aki George W. Bush elnöksége alatt a pénzügyminisztériumban dolgozott. 

- tette hozzá.

Az első eredmények biztatóak voltak: az intervenció hozzájárult ahhoz, hogy a japán fizetőeszköz elmozduljon négy évtizedes mélypontjáról. A kereskedők ugyanakkor továbbra is azt figyelik, mennyire lesz tartós a felértékelődés, ezért Bessent kedden jelezte, hogy további lépések várhatók. Szerinte a jen gyengesége növeli annak kockázatát, hogy Ázsia más devizái is leértékelődnek.

Ha ezek a lépések aktívabb gazdaságdiplomáciai megközelítésre utalnak, az részben a pénzügyminiszter szakmai múltjából fakadhat. A legtöbb elődje – például a Goldman Sachs korábbi vezetői, Henry Paulson és Robert Rubin – a pénzügyi piacok úgynevezett „sell-side” oldaláról érkezett, ahol a kockázatkezelés elsődleges szempont. Bessent azonban más. Több évtizedes alapkezelői karrierrel a háta mögött valódi „buy-side” befektetőként érkezett a kormányzatba. 

 – mondta Myrow.

Bessent gazdaságpolitikai filozófiáját júniusi, a New York-i Economic Clubban tartott beszédében ismertette. Ennek egyik gyakorlati eleme, hogy pénzügyi eszközökkel is támogatja azokat az országokat, amelyek hajlandók együttműködni Washingtonnal.

Ha megbízható a partner, Washington pénzügyi eszközökkel is segít 

Trump vasárnap a jenpiaci beavatkozás kapcsán azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak „pénzügyi haszna” származik az akcióból, bár ennek részleteit nem ismertette. Bessent korábban többször jelezte aggodalmát amiatt, hogy a japán pénzügyi piacok zavarai átterjedhetnek az amerikai állampapírpiacra. Mindketten hangsúlyozták az amerikai–japán szövetség jelentőségét is. 

 – írta Bessent vasárnap az X-en, amikor megerősítette a jent támogató közös intervenció tényét. Az akciót megelőző pénteki kormányülésen szándékosan úgy helyezte el a jegyzetfüzetét, hogy az újságírók láthassák: a teendők között szerepel a jen vásárlása.

 – mondta kedden a CNBC-nek. Megerősítette azt is, hogy az Egyesült Államok eurót használt a művelethez, amit elemzők szerint azért választottak, hogy ne nehezedjen további nyomás a dollárra.

Hitelességi kérdés

Egy hedge fund kereskedő könnyen kiszállhat egy sikeres pozícióból – ez a lehetőség azonban nem feltétlenül áll rendelkezésére egy pénzügyminiszternek. Tavaly Argentínára tett fogadása akkor bizonyult sikeresnek, amikor Trump szövetségese, Javier Milei váratlan fölénnyel nyerte meg a parlamenti választásokat. Most Bessent hitelességének egy részét a jenhez köti, amelyet a japán költségvetési politika miatti befektetői aggodalmak és a japán jegybank lassú kamatemelési üteme is nyomás alatt tart.

„Az argentin és a japán eset együtt azt mutatja, hogy a pénzügyminisztérium egyre inkább hajlandó az Árfolyam-stabilizációs Alapot (Exchange Stabilization Fund – ESF) szélesebb gazdasági és geopolitikai célok szolgálatába állítani” – mondta Chris Turner, az ING globális piaci vezetője. 

 - tette hozzá.

Bessent világossá tette, hogy Argentína és Japán esetében egyaránt szélesebb stratégiai előnyt látott a lépésekben. 

• Argentínával kapcsolatban tavaly azt hangsúlyozta, hogy Javier Milei választási győzelme hozzájárulhat a jobboldali pártok megerősödéséhez Latin-Amerikában. 
• Ezt követően valóban konzervatív elnökjelöltek nyertek Kolumbiában és Peruban is. 
• Japán esetében Bessent kedden azt mondta, hogy a gyenge jen nemcsak az ország inflációs problémáját súlyosbítja, hanem számos más ázsiai valutára is nyomást gyakorol.

 – fogalmazott.

Érdekes kapcsolatok

Bessent komoly tapasztalattal rendelkezik Japánnal kapcsolatban. Több mint ötvenszer járt az országban – ebből háromszor már pénzügyminiszterként –, a 2010-es évek elején pedig havonta utazott oda, hogy jobban megértse a helyi gazdasági folyamatokat. Egykori főnöke, Soros György több mint egymilliárd dollárt keresett a jen gyengülésére fogadva, miután Abe Sindzó miniszterelnök gazdaságélénkítő reformokat vezetett be.

Bessent aktívan foglalkozik Japán gazdasági ügyeivel, és szorosan együttműködik japán partnereivel, köztük Katayama Szacuki pénzügyminiszterrel és Ueda Kazuo jegybankelnökkel, akit régi barátjának nevez.

Áprilisi szenátusi meghallgatásán Warsh támogatásáról biztosította a Trump-kormányzat „gazdasági államépítési” programját, de nem részletezte, milyen szerepet szán ebben a Federal Reserve-nek.

A megoldás, ami mindenkinek jó

Bessent viszont egyértelműbben fogalmazott. Vasárnap és kedden is kiemelte a Federal Reserve egyik eszközét (Federal Reserve FIMA Repo Facility, FIMA), amely lehetővé teheti Japán számára, hogy a jen támogatására irányuló intervenció során ne kelljen azonnal jelentős mennyiségű – több mint ezer milliárd dollár értékű – amerikai állampapírt eladnia. 

• Ez azért okozna komoly piaci turbulenciákat, mert japán kezekben van a világ egyik legnagyobb amerikai állampapír állománya. 
• Ha a jen védelmében gyorsan nagy mennyiséget kezdene eladni belőlük, az több negatív következménnyel járna - például jelentősen megemelkednének az amerikai állampapír-hozamok, így a költségvetés kamatkiadásai, a jelzáloghitelek és a vállalati hitelek kamatai is. 
• Rosszabb esetben piaci pánik is kialakulhatna, hiszen a befektetők azt látnák, hogy a legnagyobb külföldi hitelezők egyike tömegesen szabadul az amerikai állampapíroktól.

A Bessent által említett Fed-eszköz, a FIMA pont ezeket a bonyodalmakat képes kiküszöbölni, ez lényegében egy záloghitel az amerikai állampapírokra - Japán ideiglenesen letétbe azokat a Fednél, cserébe pedig dollárhoz jut, így mindenki jól jár.