GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 05. 2 percnyi olvasás
Kiderült, igazolódnak-e a korábbi várakozások.
A magyar kiskereskedelem idén májusban meglepően erős számokat produkált: a forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben havi alapon is 0,7 százalékos bővülést mért a KSH. A növekedéshez már nem csupán az üzemanyag-értékesítés járult hozzá, hanem az élelmiszer- és különösen a nem élelmiszer-kiskereskedelem is. A KSH rövidesen közzéteszi a júniusra vonatkozó adatokat, így most az a kérdés, hogy ezt a lendületet mennyire tudta fenntartani a júniusi fogyasztás, amelyet az év első hőkupolás időszaka, a rendkívül meleg időjárás határozott meg.
A korábbi elemzői konszenzus szerint a májusi 4,8 százalékos bővülést követően júniusban már visszafogottabb, de továbbra is pozitív dinamika rajzolódhat ki. A várakozások szerint a fogyasztást továbbra is a reálbérek emelkedése támogatja, ugyanakkor az óvatossági motívum továbbra is érezhető a háztartások döntéseiben.
A reálbérek növekedési üteme pedig kisebb, ami miatt nem várható a korábbihoz hasonló, kiugró mértékű növekedés a júniusi adatokban.
A fogyasztást ugyanakkor befolyásolta az iráni konfliktus nyomán újra emelkedő olajár, miközben Magyarországon időközben megszűnt a védett üzemanyagárak rendszere, bár ennek hatásai várhatóan inkább a júliusi fogyasztási adatokban esnek majd latba nagyobb súllyal.
Az egyes szegmensek teljesítménye eltérően alakulhatott júniusban.
A hazai kiskereskedelem tavaly 20 290 milliárd forintos forgalmat ért el, és az elemzők szerint továbbra is növekedési pályán mozog. Ugyanakkor egyre több tényező alakítja a fogyasztást.
Az MBH Bank júliusi háttérbeszélgetésén elhangzott, hogy az alacsony infláció ugyan támogatja a vásárlásokat, a régiós lemaradás azonban továbbra is fennáll, miközben a fogyasztás szerkezete egyre inkább a szolgáltatások felé tolódik.
Ezek mellett az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolják a szélsőséges időjárási jelenségek.
A nyári hőhullámok és az aszály mellett az árrésstop is jelentős piaci átrendeződést okozott, elsősorban az élelmiszer-szaküzletek veszítettek piaci részesedést.
A júniusi adatok ezért nemcsak azt mutatják majd meg, mekkora maradt a kiskereskedelem növekedési üteme, hanem arra is utalhatnak, hogy a hónap végi hőség milyen mértékben növelte egyes szezonális termékek forgalmát.
Németországban megtorpant a fogyasztás
Miközben Magyarországon továbbra is növekedést várnak az elemzők, Németországban ismét gyengülnek a fogyasztási adatok. Mint megírtuk, a legfrissebb adatok szerint a német kiskereskedelmi forgalom júniusban havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, ezzel teljesen ledolgozta a májusi 1,2 százalékos emelkedést. Éves összevetésben is visszaesés látható: a német háztartások 0,2 százalékkal kevesebbet költöttek, mint egy évvel korábban.
Ez azért figyelemre méltó, mert közben a német gazdaság második negyedéves teljesítménye a vártnál kedvezőbben alakult, az üzleti bizalmi mutatók is javultak, a fogyasztók azonban továbbra sem érzik elég erősnek a fellendülést ahhoz, hogy nagyobb vásárlásokba kezdjenek.
A magyar júniusi kiskereskedelmi adat így nemcsak a hazai fogyasztás erejéről ad majd képet, hanem arról is, hogy a régió legnagyobb gazdaságával összevetve mennyire maradt ellenálló a magyar lakossági kereslet az európai gazdasági környezetben.
Napi