GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 05. 3 percnyi olvasás
Kína újabb szankciókat vezetett be több amerikai vállalat ellen, és szigorította az Egyesült Államokba irányuló drónexport szabályait, tovább fokozva a két nagyhatalom közötti feszültséget – mindezt alig néhány héttel Hszi Csin-ping tervezett szeptemberi washingtoni látogatása előtt.
A kínai kereskedelmi minisztérium szerdán reagált az Egyesült Államok legutóbbi lépéseire:
Peking megtiltotta a kínai vállalatoknak, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn az Applied DNA Sciences amerikai biotechnológiai céggel és öt másik amerikai szervezettel.
A kínai hatóságok azzal vádolják ezeket a cégeket, hogy támogatják az Ujgur Autonóm Területtel kapcsolatos "illegális amerikai szankciókat". Emellett a kettős felhasználású termékek ellenőrzési listáján szereplő drónok, azok kulcsfontosságú alkatrészei és a kapcsolódó technológiák Egyesült Államokba történő exportját eseti felülvizsgálathoz kötötték.
A kínai válaszlépések közvetlen előzménye, hogy
Washington a múlt héten 43 kínai vállalatot vett fel arra a feketelistára,
amelynek szereplőitől a feltételezett ujgur kényszermunka miatt tilos árut importálni az Egyesült Államokba. Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) emellett nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva korlátozta egyes kínai technológiai termékek – köztük drónok és routerek újabb modelljeinek – behozatalát, kiterjesztve a Huawei és a Hikvision termékeire vonatkozó korábbi tilalmat.
Peking az FCC lépéseire válaszul szankcionálta a Compliance Testing nevű amerikai vállalatot is azzal az indokkal, hogy a cég "közreműködött" az FCC azon tevékenységében, amely a kínai álláspont szerint Kína szuverenitását, biztonságát és fejlődési érdekeit veszélyezteti.
A feszültség annak ellenére fokozódik, hogy
Donald Trump és Hszi Csin-ping tavaly októberben Dél-Koreában törékeny kereskedelmi fegyverszünetet kötött,
amelyet Trump májusi pekingi állami látogatása tovább stabilizált – ez volt az első amerikai elnöki államlátogatás Kínában kilenc év után. A tárgyalások azonban nem hoztak áttörést a két ország közötti gazdasági nézeteltérésekben.
Kína meghatározó szerepet tölt be a drónok globális ellátási láncában; az olyan vállalatok, mint a DJI, az Autel Robotics és az XAG az egyre szigorodó szabályozási környezet ellenére is jelentős eladásokat érnek el az amerikai piacon. Peking már Oroszország ukrajnai invázióját követően széles körű korlátozásokat vezetett be a drónexportra, a mostani intézkedések ezt a kört bővítik tovább. Szerdán emellett meredeken esett a Zhongji Innolight és az Eoptolink részvényárfolyama is, miután
olyan értesülések jelentek meg, hogy az Egyesült Államok kitilthatja termékeiket az amerikai adatközpontokból.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images