Inzelt György gazdagon, fényképekkel, újságcikkekkel, archív felvételekkel illusztrált, a Typotex Kiadónál megjelent kötetéből megismerkedhetünk a fizikai kémia kiválóságainak sokszor küzdelmes, a kor eseményei és uralkodó ideológiái által is befolyásolt életútjával. A nagy felfedezések és találmányok történetei mellett számtalan meglepő tényre is fény derül. Lehet-e barométerrel mérni a hegyek magasságát? Miért foglalkoztak az üvegházhatással már a 19. század végén? Ki volt az első tudós, aki a tudományos munkásságáért lett tagja a Lordok Házának? Alakulhatott-e volna másképp az I. világháború, ha Vilmos császár hallgat egy tudós tanácsára? Ki volt Olivia Newton-John Nobel-díjas nagypapája? 

A könyvben fejezetekre osztva olvashatjuk a fontosabb fizikusok, kémikusok felfedezéseit, először ismertetve a tételeket, jelentőségüket, utána pedig az innovátorok életébe kapunk betekintést. Így az olvasmány nem száraz, azoknak is élvezhető, akiket elsősorban nem a tiszta tudomány, hanem az ember és a háttér érdekel. Az élvezethez sokat hozzátesznek a portrék (Michael Faradayről például), a fotók (Lord Kelvint láttuk-e már?), a Nobel-díjasok képével illusztrált bélyeg, könyvnyomatok, rajzok, ábrák.

Félelmetes lebegő tárgyak

A borítón egy hőlégballon illusztrációja vonzza a tekintetet, ami Gay-Lussac és a nyomás, gázok kísérleteire utal. Ő volt az ötgyerekes fizikaprofesszor apuka, aki társával, Jean-Baptiste Bióval veszélyes hőlégballonos kísérleteket végzett. A ballont a hadseregtől kölcsönözték és Napóleon már használta az egyiptomi hadjárata során. Gay-Lussac irdatlan magasságokba is feljutott az 1800-as évek elején. De a léghajó már a XVIII. században is izgatta a kutatókat, a Montgolfier-fivérek már 1783-ban bemutatták hőlégballonjukat Párizs környékén, 550 méteres magasságba emelkedtek, majd egy mezőn landoltak úgy megijesztve a parasztokat, hogy azok rátámadtak a léghajóra és megsemmisítettek.

Amedeo Avogadro talán nemcsak a legszebb nevű fizikus volt, de a legelegánsabban kirúgott kutató is. Azt vizsgálta, hogyan és miért állnak össze az atomok molekulákká, bevezette az atomokat összetartó kötőerők fogalmát, és arra a zseniális következtetésre jutott, hogy ezek elektromos természetűek. De hiába a zsenialitás, ha a Torinói Egyetem matematika-fizika tanszékén dolgozó professzor 1823-ban részt vett a király elleni forradalmi mozgalomban, ezt az elbocsájtó szép üzenetet kapta:

Nagy örömmel engedélyezzük a kiváló professzor felmentését az oktatás megterhelő kötelezettségei alól, hogy teljes energiáját a kutatásaira fordíthassa.

Apropó a Torinói Egyetem, Inzelt azt is leírja, hogy kapcsolódik a torinói felsőoktatási intézmény a mi Óbudai Egyetemünkhöz. De most nem mondom el, érdemes elolvasni. Azonban nem csak külföldi tudósokról olvashatunk, Eötvös Lorándról nem azért neveztek el egyetemet, mert jól hangzik az ELTE mozaikszó, hanem mert óriási eredményeket ért el a folyadékok felületi feszültségének mérésében és a gravitáció vizsgálatában. Legújabb szobra egyébként a Hegyvidéken, a Gesztenyéskertben található: 5 éve üldögél ott Eötvös, ahogy láthatjuk a könyvben is fotóját. Az ő hitvallása egyébként ez volt: „Az ambíció s a kötelességérzet, mely nemcsak egy privilégizált nemzet, hanem az egész emberiség irányában köt le, velem született; a két indulatot kielégíteni, éspedig kielégíteni úgy, hogy amellett egyéni függetlenségemet megtartsam: életcélom, és legalább eddig úgy találtam hogy annak leginkább akkor felelhetek meg, ha tudományos pályára lépek”.

Nem, nem az, ami most vesz körül minket, hanem az, hogy az univerzum energiája folyamatosan csökken, vagyis hővé alakul.

Viktória királynő levelei

Sir William Thompson 10 évesen kezdte meg tanulmányait a Glasgowi Egytemen, döbbenet, de nem is annyira, ha tudjuk, milyen szuper képességekkel rendelkezett a matematika területén. Később kiderült, hogy semmilyen tudomány nem állt távol tőle, igazi polihisztor volt, érdemeiért meg is kapta a Lord Kelvin címet Viktória királynőtől. Értekezett az elektromos indukcióról, a Föld koráról, javasolt egy abszolút hőmérsékleti skálát, vizsgálta az adatsebességet, a tengeralattjárók kommunikációs vezetékeit, sőt, részt vett kábelfektető expedíción, hozzájárult a légköri elektromosság kutatásához, különféle műszereket talált fel és mivel a vitorlázás szerelmese volt, az iránytű tökéletesítésén is dolgozott.

Elévülhetetlen érdemei vannak a pontos elektromos áram mérési módszereinek és eszközeinek bevezetésében.

Michael Faradayről is szó esik, hiszen ő fedezte fel az elektromágneses indukciót, megalkotta az első elektromotort és a Faraday-kalitkát, ami megvédi belső terét a külső elektromos mezőktől. Ezekre talán emlékszünk az iskolából, de azt akkor nem tanultuk, ki mindenkivel levelezett, osztott meg ötleteket munkáiról vagy tárulkoztak ki neki – Viktória királynő, III. Napóleon, fizikusok, kémikusok. Itt magyarokról pont nem olvashatunk, de mindenhol máshol igen, ahol ha csak egy vékony szállal is, de kapcsolódnak a kutatásokhoz vagy a felfedezőkhöz. Bunsennél Than Károlyt említi Inzelt György, de Eötvös Lorándot is, akit a gázégő feltalálója szigorlatoztatott. És szóba kerül természetesen Teller Ede, Neumann János.

Levélrészletek, családi történetek, szerelmek és tragédiák is ott sorjáznak Inzelt alapos kutatómunkát szintetizáló könyvében, ami alaposan, de szórakoztató tudományos szemlélettel írja le a legnagyobb kémiai és fizikai felfedezéseket az utóbbi 300 évből. Ja, és hogy Olivia-Newton John mennyire ért a kvantummechanikához? Hát az ő nagypapája volt Max Born német fizikus, a kvantumelmélet egyik úttörője. Így kapcsolódik össze a showbiznisz és a tudomány!

(Borítókép: A tudás vágy útjai c. könyv. Fotó: Kaszás Tamás / Index)